|
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
A szennyezett víz útja az ókortól napjainkig
1. rész
Ókori civilizációk
A sorozat első része -- ide kattintva olvasható:http://www.vizinform.hu/pic/kepek/csat_1_. rész.pdf
2. rész "A pénznek nincs szaga." A vizeletért is adót szedett a római császár. Megjelent "A szennyezett víz útja az ókortól napjainkig" sorozat 2. része: Illemhelyek,csatornák a Római Birodalom fővárosában címmel. Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/csat_2_.rész.pdf
3. rész
Pannónia "Aquincumban ékes paloták, fürdők, módos lak óházak, anfiteátrumok, díszes közhivatalok, szentélyek hirdették a rómaiak gazdagságát. A polgárlakásokhoz higiénikus, vízöblítéses, belső illemhely tartozott. A csatornázott épületekből a Dunába vezették a szennyvizet." Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/3_resz.rész.pdf
4. rész
Középkori érdekességek
Tovább:http://vizinform.hu/pic/kepek/4_kozepkor.%20rész.pdf
5. rész
Középkor és az újkor kezdete
" .... Az 1340 és 1771 közötti járványokban kontinensünkön közel 20 millióan vesztették életüket. A ragályos kór az 1700-as években csak Londonban 38 ezer embert ölt meg, többek között támadott: Itáliában, Spanyolországban, Bécsben és Magyarországon is...."
Tovább: http://vizinform.hu/pic/kepek/5_resz_kk.%20rész.pdf
6. rész
WC ".....Sir John Harrington alkotásától számítva, több mint 250 évre volt szükség, hogy elterjedjen a vízöblítéses illemhely. Hazánkban az első angol-WC-t gróf Széchenyi István 1840-ben építtette nagycenki kastélyában...." Tovább: http://vizinform.hu/pic/kepek/csat_6.%20rész.pdf
7. rész
Párizs csatornái
"....A megtervezett utcák alatt először a csatornákat létesítették, csak ezután épülhettek a felszínen a házak. A föld alatt utcatáblák és házszámok láthatók, csakúgy, mint fent a házak falán. Párizs nagy részén a csatornák bejárhatók úgy, ahogy Victor Hugo Nyomorultak című regényében Jean Valjean cipeli Mariust. ...." Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/7_resz. rész.pdf
8. rész
Pest - Buda - Óbuda 1847-ig
"...Pesten a házak háromnegyede, 2281 ház összedőlt,
ötvenezer ember vált hajléktalanná. Több mint százan életüket vesztették.
A károk nagyságához döntően hozzájárult a megfelelő csatornázottság hiánya ..."
"....Mivel a nemkívánatos csecsemőket gyakran a csatornába dobták,
a király elrendelte, hogy ráccsal fedjék be a csatornanyílásokat..." Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/csatorna_8. resz.pdf
9. rész
A kolera, mint a fejlődés motorja; a közegészségügy úttörői
"Európában az 1800-as években a legpusztítóbb járványokat a Vibrio cholerae baktérum okozta. Hazánkba Ázsiából Oroszország -- a mai Ukrajna -- irányából érkezett a szörnyű kór, melynek okozóját akkor a levegőben keresték. A Magyar Királyság területén több mint 1 milló ember vesztette életét az egymást követő járványokban."
10. rész
Tervek, viták Milyen legyen a székesfőváros csatornarendszere?
"... Az 1872 -1873 évi kolerajárvány, az 1875. évi özönvízszerű esőzés és az 1876. évi árvíz pusztításai döntésre kényszerítették a "Pató Pál" gondolkozású városvezetőket és a tervek alapján végre elkezdődhetett a kor követelményeinek megfelelő csatornarendszer kiépítése Budapesten. ..."
Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/10_resz_tervek. rész.pdf
11. rész
Veszprém
"....A város 1896-ban vízművet létesített szennyvíz-és csapadékvíz elvezetés nélkül. A többségében nyitott vízlevezető árkok gyakran nem tudták elvezetni az egyre nagyobb vízhasználat miatt keletkezett szennyezett vizet, amely az esősebb hónapokban gyakran az utcákon hömpölygött......"
12. rész
Az ország első csatornaműve Ferencvárosban
"... A gépház egyik látványossága a - még ma is üzemképes - több mint 80 éves "Nagymama" nevű, egy ikerszivattyú meghajtására szolgáló háromhengeres dízel üzemű gép. ......"
Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/12_resz_csat. rész.pdf
13. rész
Csatornaépítés a Magyar Királyság területén 1914-ig, az első világháborúig
Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/csat_13.rész.pdf
14. rész
Főgyűjtőcsatornák építése Budapesten 1945-ig
"....A legnagyobb átmérőjű (4,5/4,8 m) a Boráros tér és a Duna között,
a Soroksári út alatt létesült: 1,59 km hosszúságban, párizsi szelvény formájában...."
Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/14_fogyujtok.%20rész.pdf
15. rész
Csatornázás, szennyvíztisztítás a napfény városában, Szegeden
"Napjainkban Szeged teljes körű szennyvíz és csapadékvíz elvezetéssel és az ország egyik legjobb hatásfokú, kiválóan működő, környezetbarát szennyvíztisztító üzemével büszkélkedhet...." Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/15_resz.%20r%C3%A9sz.pdf
16. rész
Kecskemét csatornái
"....A csatornaépítés a "hírös" városban megelőzte a vízvezetékek fektetését..."
Tovább:http://www.vizinform.hu/pic/kepek/16_.%20r%C3%A9sz.pdf
17. rész
Törekvések a szennyezett víz megtisztítására
A mai fogalmaink szerinti szennyvíztisztítás igénye a XIX. századig nem merült fel. A folyók, élővizek természetes öntisztulása elegendőnek bizonyult. A szennyvíz megtisztítását a XIX. század közepétől a városok növekedése, a nagyobb vízhasználat, a környezetszennyezést okozó ipar fejlődése, az egyre pusztítóbb járványok tették szükségessé.
Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/csat_17.%20r%C3%A9sz.pdf
18. rész
Budapest 1945-től az ezredfordulóig
"........ A nagymértékű iparosítás, a gyárak, üzemek fokozott veszélyt jelentettek a Duna vízminőségére. A korábban döntően háztartási jellegű szennyvíz mérgező vegyületekkel telítődött, ezért az ötvenes évek elején már készültek szennyvíztisztítási tervek,programok, melyek csak jóval később valósulhattak meg.
Fokozatosan épültek a tisztítótelepek a város több pontján - a hozzájuk vezető gyűjtőhálózattal együtt. ....."
Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/18_.%20rész.pdf
19. rész
" Élőgép"
Arborétum a tisztítótelepen
Az "élőgép" valójában egy üvegházban lévő botanikus kert, ahol növények gyökérzete segíti a szennyvíztisztító művekben már eddig is alkalmazott tisztítási technológiát. ....
Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/arb_19_.%20rész.pdf
20. rész
A XXI. század Magyarországon "A vízvezeték csatornázás nélkül mindig kétséges kincsünk marad" mondta dr. Szeglethy György (1854 -1910) veszprémi polgármester az 1800-as évek végén. Hiába jelezték szakemberek, várospolitikusok a 100 év során, hogy a vízellátást a csatornázással együtt kell megépíteni, a szennyvízelvezetés és - tisztítás mindig háttérbe szorult....... .........Az uniós támogatásoknak köszönhetően a községekben és a városok külterületein elkezdődött a közcsatornák fektetése és ezzel egyidejűleg létesültek a kisebb-nagyobb szennyvíztisztító telepek ...." Tovább: http://vizinform.hu/pic/kepek/20csat19.%20rész.pdf 21. befejező rész
Merre halad a világ a XXI. században?
Napjainkban a világ sok országában a tiszta víz, a csatornázás és a higiénia hiánya miatt súlyos betegségek, járványok keletkeznek. Ezek megállítására az emberiség keresi a megoldásokat - új évszázadunkban is. Ugyanakkor a Föld szerencsésebb részén a technika fejlődése lehetővé tette, hogy a szennyezett vízből kifogástalan, egészséges ivóvíz készüljön. A jövő az ökoházak létrehozásának irányába fejlődik, ahol kevesebb vizet használnak majd és a szennyezett víz egyedileg, természetbarát módszerekkel megtisztítva kerül vissza a természetbe....
Tovább:........ http://vizinform.hu/pic/kepek/21_csat.%20rész.pdf
Egy kérdés --egy válasz a vízről
Mikor és miért nem szabad az esővizet a közcsatornába vezetni?
Egyre gyakoribbak az özönvízszerű esőzések. A települések többségében külön csatornarendszer vezeti el a szennyvizet és a csapadékvizet. Ilyenkor a szennyvizekre tervezett csatornahálózat nem győzi elvezetni a lezúduló égi áldást. A csatornák megtelhetnek és a szennyezett, fertőzést okozó víz kifolyhat az utcákra, bekerülhetnek az ingatlanokba. Ugyanakkor a szennyvíztisztító üzemek sem tudják befogadni a megnövekedett vízmennyiséget, ezáltal a természet is károsodik, szennyeződik. Ha egyesített a hálózat, akkor a csapadék beleengedhető a közcsatornába.
Melyek lehetnek fertőzést okozó "vizes baktériumtanyák" otthonunkban? Zuhanyrózsák, fogkefék, szivacsok, mosó - mosogató eszközök, felmosók, csapra szerelt ivóvíztisztító "csodaszerek", WC víztartálylehúzók, mosógépek belső részei, stb. Ezeket gyakran kell cserélni, tisztítani, fertőtleníteni, mert elszaporodnak bennük a káros baktériumok. Veszélyt jelentenek a házi ivóvíztisztítók, ha időben nem tisztítják, cserélik ki a szűrőiket.
Árvizek hazánkban - A víz és az ember küzdelme ------------------- 1. rész Árvíz Pesten, 1838 márciusában 151 ember halt meg és 2281 ház dőlt össze Pesten
![]()
2. rész
Miskolc legsúlyosabb katasztrófája: az 1878. évi árvíz
"Miskolc városa a hegyekből lefolyó két patak: a Szinva és a Pece vízbőségére épült. Felhőszakadások idején a patakok áradása gyakran öntötte el a várost. A legveszedelmesebb árvíz 1878-ban sújtotta az akkor még kb. 40 ezer lélekszámú települést... "
3. rész Szeged pusztulása és újjászületése
Távirat a miniszterelnöknek: "....... A házak roskadoznak. Negyed háromkor megkondult a vészharang. A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél...."
4. rész Győrben és a Szigetközben megfelelő fertőtlenítéssel és az emberek fegyelmezett odafigyelésével sikerült a járványt elkerülni.
5. rész
A légierő bombázta a Dunát Baja tragédiája:
6. rész
Csata 120 napon át 1965-ben
7. rész
".....A Szamos Romániában áttörte a gátat és elöntötte Szamos megye 3/4-ét.; Vályogházakat sodort el az ár a bennük tartózkodó emberekkel együtt...;
.... A Tisza, a Maros, a Szamos, a Túr, a Kraszna, a Bodrog, a Boldva és a Körösök mentén 43 községet ürítettek 43 községet ürítettek ki....; .... Az emberek életét sikerült megmenteni...; .... Szeged, Makó és Hódmezővásárhely megmenekült.....; ....A vályogházak helyén 1970 karácsonyára 5120 korszerű fürdőszobás családi ház épült...."
8. rész Harc a Körösök ellen
"....Az őrülten száguldó áradatot lehetetlen volt megállítani. A védekezés elsősorban az emberéletek megmentésére és a károk lehetőség szerinti csökkentésére irányult..."
9. rész
Falvakat öntött el az árvíz Beregben
"....... vízügyi szolgálat irányításával két nap alatt 42 km nyúlgátat építettek......" "..... Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök magánemberként 1 millió forinttal segítette Tákos árvízkárosultjait...."
Árvizek hazánkban 10. rész
|
![]()
![]() ![]() ![]()
![]()
|
VIZINFORM.HU © 2007 | Desing & Programozás: Kocka-Forma Bt. |