VIZINFORM.HUVIZINFORM.HU  



















 


Tartalom

 Veszélyben az Alföld vizei?

Ami világviszonylatban egy fokos melegedés, az nálunk 1,5-2 fokot is jelent. A szárazodás a nyári időszakban folytatódik, különösen érintve az Alföld, az Alpokalja és a Dél-Dunántúl területeit. A vizes élőhelyek átalakulása miatt számos, vízhez kötött életmódot folytató növény- és állatfaj fennmaradása kerül veszélybe, nem beszélve az ivóvízellátásról és az öntözésről.

A vízgazdálkodás jelenlegi eszközei nem biztos, hogy elegendőek lesznek az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére. A WWF Magyarország rendkívül fontosnak tartja a kibocsátás csökkentésen túl az alkalmazkodásra való felkészülést, Magyarország klímaváltozásra való felkészülése során a most folyó és 2009 végén záruló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben az ehhez szükséges átfogó intézkedések megtervezésének is most van itt az ideje.

Hortobágy eső után (fotó: MTI)

Hortobágy eső után (fotó: MTI)



A Tisza és az Alföld esetében komplex megoldást kell találni mind az árvizek és a nyári aszályok okozta kár csökkentésére, mind pedig a folyó és a folyómenti területek ökológiai állapotának javítására. Tározók és nagy költségű töltésrendszerek építése nélkül, a tiszai Alföld természetes mélyedéseiben biztonságosan tárolható a Tisza és mellékfolyói tavaszi víztöbblete - véli a WWF Magyarország.

A vízellátás biztonságának növelése a jövőben kulcsfontosságú lesz hazánkban, különösen a korábbi emberi beavatkozások okozta, szárazodást mutató területeken. Az Alföld természetes medencéiben való vízelhelyezés hatékonyan csökkenti az árvízszintet, és kétszer annyi vizet tárolhatnánk így, mint a VTT mesterséges tározóiban. Nem beszélve arról, hogy ennek a megoldásnak a beruházásigénye is sokkal kedvezőbb. A cél olyan komplex megoldás kidolgozása, amely ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból is kedvező - javasolja a természetvédő szervezet a Klímaváltozási Kormányközi Testület jelentésére hivatkozva.

Aszály, árvíz, ivóvíz-gond várható Magyarországon - HVG

"A Kárpát-medencében, s így Magyarországon az éghajlat mediterrán irányba tolódik. Ez azt jelenti, hogy a csapadék éves átlaga csökken. Kevesebb vizünk lesz majd, ám ez úgy következik be, hogy télen a csapadék mennyisége több lesz, nyáron pedig lényegesen kevesebb. Növekednek a szélsőségek" - mondta Somlyódy László. Magyarázata szerint növekszik az árvizek gyakorisága, például a Tisza völgyében. Növekszik az aszályok gyakorisága és súlyossága is. Különösen komolyak lehetnek a gondok olyan területeken, ahol ma is jellemző az aszály előfordulása, így a Duna-Tisza-közén, vagy az Alföldön.

A gátakon a lopás az úr - Borsod-Abaúj-Zemplén - Friss hírek 

  www.uveghaz.com

Klímaváltozás és vízgazdálkodás

A klímaváltozás egyik legsúlyosabban érintett területe a vízgazdálkodás. Megváltozhat a csapadék idobeli és térbeli eloszlása és ennek következtében a folyók vízjárása, árhullámai. Veszélybe kerülhetnek az ivóvízbázisok. A legutóbbi Ökotech kiállítás egyik szakmai napján éppen a klímaváltozás vízbázisokra gyakorolt hatásairól beszéltek az eloadók. Az éghajlatváltozás a vízforgalomban rövid és hosszú távú változásokat indít el, valamint megváltoztatja a csapadék térbeli eloszlását is. A rövid távú változások következményei az aszályok és árvizek gyakoribbá válása. A csapadék egyenlotlen eloszlása hosszútávon a talajvízkészleteket is befolyásolja. Ezáltal a klímaváltozás veszélyezteti az ivóvíz-készletünket, és a mezogazdaság számára is fennakadásokat okozhat, hosszabb távon megváltozhat a természetes növénytakaró is.A csapadék klímánk fontos összetevoje. A magas szélességeken és néhány trópusi területen a klímamodellek eredményei szerint csapadék-növekedés várható, egyes szubtrópusi területeken és az alacsonyabb szélességeken pedig csökkenés. Az IPCC (ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete) jelentése szerint, a legújabb modell-futtatások szerint, a század közepére a sarkok közelében és a trópusokon a heves esozések következtében a folyók átlagos vízhozama és a felhasználható víz mennyisége 10-40 százalékkal fog noni, de ezzel együtt no a veszélyes árvizek kockázata is. 10-30 százalékos vízmennyiség-csökkenés várható a közepes szélességek már amúgy is szárazabb területein, és a szubtrópusi területeken. Ezért valószínu, hogy az aszály sújtotta területek mérete is noni fog.A világnak alkalmazkodnia kell a változó idojárási feltételekhez, a változó vízkészletekhez, a klímaváltozásokhoz, amelyek valószínuleg az extrém idojárási eseményekkel is kapcsolatban állnak. A vízügyi szakembereknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy az extrém idojárási események nehogy katasztrófába torkolljanak.A vízgazdálkodással foglalkozó szakembereknek figyelembe kell venniük az évszakos elorejelzésektol kezdve, a klíma elorejelzéseken át minden rendelkezésre álló információt a jövobeli vízgazdálkodási beruházásokhoz. A klímakutatóknak és a meteorológusoknak is segíteniük kell a minél hatékonyabb vízgazdálkodási tervezet elkészítését. Az elorevetített klímaváltozásokhoz mindenképpen el kell kezdeni az alkalmazkodást, még akkor is, ha ezek az elorejelzések ma még pontatlanok. A Magyar Víziközmu Szövetség az idei nyáron külön vizsgálta, hogy a nagy forróság milyen hatást gyakorol a víziközmu szolgáltatásra. Július közepétol a hónap végéig tartó idoszakban 41 szolgáltató adatait gyujtötték össze és elemezték a szakemberek. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy július 16-ától már megfigyelheto volt egy 20 százalékos fogyasztási többlet, ami 20-án, illetve 21-én tetozött 38 százalékkal. Ez a 38 százalékos többletfogyasztás nem volt gondtalan minden szolgáltató számára ? mondta eloadásában Ányos József, a MaVíz elnöke. A 80-as évekhez képest országos szinten 30-40 százalékkal csökkent a vízfogyasztás, ma már a víziközmuvek sok esetben túlméretezettnek bizonyulnak. Éppen ezért a fejlesztések a mai igényeknek megfeleloen történnek, ezért fordulhatott elo, hogy a fent említett idoszakban különféle problémák ? nyomáscsökkenés, csotörések megszaporodása, illetve a locsolásra fordítható víz korlátozása ? jelentkeztek.Ányos József kiemelte: ez a felmérés is rávilágított arra, hogy érdemes lenne megfontolni a csapadékvíz locsolási célra való felhasználásának lehetoségét, legalább is az idei nyárhoz hasonló kánikulai idoszakban.A MaVíz elnöke szerint azt is szükséges vizsgálni, hogy a klímaváltozás miatt lesz-e elég vizünk, továbbá, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a vízbázisainkra. Hazánknak helyzeti elonye van Nyugat-Európához képest vízbeszerzési források és vízminoség tekintetében. Magyarországon dönto mértékben rétegvizekbol történik az ivóvíz eloállítása, illetve kisebb mértékben felszíni vizekbol és ebben az esetben is meghatározó mértékben partiszurésu kutakból nyerjük az ivóvizet. A klímaváltozás azonban mindkét vízforrásra negatív hatást gyakorolhat. Éppen ezért rendkívül fontos lenne gondoskodni a vizek helyben tartásáról, tárolásáról annak érdekében, hogy a jövoben elkerülje az ország az esetlegesen eloforduló vízmennyiségi problémákat.

Vízkészletek

Vízkészletnek a társadalom számára hozzáférhető és igénybe vehető vizeket tekintjük. A vízkészlettel való gazdálkodás alatt ma már nem csak a gazdasági célú felhasználók közötti elosztást értjük, hanem a vízkörforgás elemei közötti arányok figyelembe vételét, az ökológiai igények kielégítését, és a lehető legtöbb természeti és társadalmi kölcsönhatás szerinti szabályozást a vízgyűjtő egész területén. A vízkészletek fajtái A hazai vízkészlet-gazdálkodási gyakorlatban két fő egysége bontjuk vízkészletet: felszíni és felszín alatti vizekre. Felszíni vizek:

  •  
    • Állóvizek: természetes tavak, holtágak, vízállásos területek, mesterséges tavak, tározók, bányatavak
    • Vízfolyások: folyamok, folyók, kisvízfolyások, időszakos vízfolyások
    • Csatornák: belvíz-, csapadékvíz-, szennyvíz-, öntözővíz-csatornák, stb.

Felszín alatti vizek
  •  
    • Talajvíz
    • Rétegvíz: hideg rétegvíz, meleg rétegvíz, (termál-, gyógyvíz)
    • Karszt és hasadék-víz: hideg karsztvíz, meleg karsztvíz (termál-, gyógyvíz
 Felhasználható vízkészletnek csak azt a vízhozamot tekinthetjük, amely tartósan és nagy biztonsággal a kritikus nyári időszakban is kivehető a mederbőlA magyar vízgazdálkodás tevékenységi körébe tartozik a vízkárelhárítás, a vízkészlet-gazdálkodás, a vízellátás, szennyvízelvezetés és - tisztítás állami feladatainak végrehajtása. A Magyar Köztársaságnak, mint az EU tagjának, fontos feladata az EU Víz Keretirányelv végrehajtása. Az EU Víz Keretirányelve Az EU Víz Keretirányelve (2000. december 22.) szerint meg kell akadályozni vizek állapotának romlását, illetve meghatározott időn belül (általában 15 év alatt) el kell érni a vizek “jó állapotát ”; amely a természeteshez közeli ökológia állapotot és határértékek szerint szabályozott vízminőségi állapotot jelent. További fontos kritérium, a vízzel kapcsolatos szolgáltatások megtérülésének elve és a szennyező fizet elv betartása. A Keretirányelv vízgyűjtő gazdálkodási terv kidolgozását írja elő 2009-ig. Magyarországnak a többi érdekelttel együtt a Duna vízgyűjtő tervét kell elkészíteni, majd az abban meghatározott feladatokat 2015-ig teljesíteni. A vízkészletek és a vízigények viszonya Vízmérleg A vízkészletek és vízhasználatok viszonyát, a pillanatnyi helyzetét a vízmérleg mutatja meg. A vízmérleg nem csak a vízjogi engedéllyel már lekötött gazdasági célú vízhasználatokat veszi figyelembe, hanem azt is, hogy a vízkészletek egy meghatározott részét a meder és környezete ökológia igénye szerint természetes állapotban kell fenntartani. VízhasználatokA vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15§ hat vízhasználatot ismertet, és vízhiány esetére egyben a kielégítés sorrendjét is megadja.
  •  
    • Létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófa elhárítási
    • Gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó
    • Állattartási, haltenyésztési
    • Természetvédelmi
    • Gazdasági
    • Egyéb (sport, üdülés, fürdés, stb.)
 Vízkészlet járulék  A vízkészletekkel való gazdálkodás sajátos eszköze a vízkészlet járulék, amit adó módjára kell megfizetni. A járulék mértéke függ a vízkészlet és a vízhasználat fajtájától is. Az értékesebb – általában jobb minőségű és kisebb mennyiségű - vízkészlet díja magasabb. Ezen belül kedvezőbb díjszorzót vesznek figyelembe a közcélú és mezőgazdasági vízhasználatoknál, mint az egyéb gazdasági célúnál. A járulék vízgazdálkodási szerepe, hogy víztakarékosságra ösztönözzön, és érvényt szerezzen a vízkészletek minőség és mennyiség szerint megkülönböztetésének  A vízkészlet járulék arra szolgál, hogy megóvjuk a vízkészleteinket, azonban a hazánkban hatályos díj mértéke – még nemzetközi összehasonlításban is – alacsony, így nem ösztönöz takarékosságra. A fogyasztó által fizetett vízdíj tartalmazza a vízkészlet járulékot és a kúttól a csapig tartó infrastruktúra beruházási, fenntartási és működtetési költségeinek egy részét (ideális esetben az egészet, de jelenleg nálunk ezt senki sem fizeti meg teljes mértékben). Hazánkban egy köbméter víz díja a szolgáltatóktól függően 200–400 forint között mozog. Ebből jelenleg 3-4 forint a vízkészlet járulék. A vízkészlet-gazdálkodás szerves részét képezi a vízminőség védelme is.A vízben lévő különböző anyagok, elemek, vegyületek stb. csak egy bizonyos mennyiségi felett (határérték) jelentenek szennyezést, hiszen nagy részük természetes úton kerül bele, és az egészségre nem is káros. A védelem egyik fő eszköze tehát azon határértékek megállapítása, amelyeknél a vízben lévő anyagok még nem rontják a víz használati értékét.
Jellemzők
Megjelenés dátuma: 2003.11.14 Megjelenés helye: Népszabadság Témakör: Vízkészletek

Veszélyben a vízkészletek

Európa vízkészletei komoly veszélyben vannak, amelynek oka részben a túlzott vízfelhasználás, részben a szennyezés – jelentette be a WWF egy közzétett beszámolóban. A nemzetközi környezetvédő szervezet 23 országban, így hazánkban is végzett felméréseken alapuló tanulmánya Olaszországot, Görögországot és Spanyolországot sorolta a vízzel legrosszabbul gazdálkodó országok közé, míg Belgiumot, Finnországot és Svédországot találta a legjobbaknak.

A felmérésben részt vevő országok 60 százalékánál hatástalanok az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások által okozott vízfogyasztási problémák kezelésére kidolgozott stratégiák. Így például Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban is a hatóságok inkább a további vízutánpótlást keresik, mintsem a takarékosabb felhasználást ösztönöznék. A nagy mennyiségű vízfogyasztáshoz az is hozzájárul, hogy ezekben az országokban a gazdák nem fizetnek az öntözés során elhasznált vízért.  

  /Deákné Hajdú Margit/

  vizinform@vizinform.hu

 www.uveghaz.com







  Facebook

Hírek

Felhasználónév

Jelszó




Regisztráció



Üvegház2001
www.uveghaz.com


HAWLE
www.hawle.hu


KockaForma Bt
www.kockaforma.hu


VKDSZSZ
www.vkdszsz.hu


Interex-Waga Kft.
http://www.interex-waga.hu/


Hangmester.hu
www.hangmester.hu


BerkenyeStúdió
www.berkenyestudio.hu


Ezkellneked.hu
www.ezkellneked.hu



www.dartus.hu




Hőtérkép
Hőtérkép
Felhőkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu