|
|
Sok embertársunkban felmerül a kérdés: milyen vizet igyunk? A médiában gyakran ellentmondó közlemények, tájékoztatók jelennek meg, melyek többségét reklámcélok, üzleti meggondolások befolyásolnak. Vezetékes víz, csapvíz: A magyar szabványok csak a víziközművek által szolgáltatott, csapokból folyó vizet nevezik ivóvíznek. Az ivóvizet akkreditált - minősített - laboratóriumokban több, mint 100 összetevőt tekintve ellenőrzik kémiai, fizikai, biológiai, bakteriológiai, toxikológiai, radiológiai szempontok szerint. Az összetevők esetében a szigorú előírások alsó és felső határértékeket határoznak meg, melyeknek meg kell felelni az ivóvíznek. Hazánkban a csapokból folyó víz kb. 95%-ban földfelszín alatti víznyerőhelyekből származik. Néhány kis település kivételével egészséges, bátran fogyasztható, semmilyen egészségkárosodást nem okoz. Nyáron nagy melegben megfelelő hőmérsékletű, élvezhető minőségű csapvizet gyakran csak akkor kapunk, ha egy kicsit kifolyatjuk a vizet. Ez főleg a panelházak konyháiban szükséges, mert a hiányosan szigetelt vezetékekben a víz felmelegszik. Az ivóvízminőség-javító program célja, hogy minden településen még jobb legyen, feleljen meg az európai uniós előírásoknak a csapokból folyó víz. A csapokból folyó víz ásványi-anyag összetételét tekintve az ország nagy részén hasonló a legtöbb üzletekben kapható palackos vízhez. Többek között a Bakonyban, Tatabányán, Miskolcon, Szombathelyen, Fejér megyében, Zalaegerszegen a vezetékes víz ásványi anyagokban gazdagabb, mint több palackozott úgy nevezett ásványvíz. Palackozott vizek, ásványvizek: A palackos vizek többségét bátran fogyaszthatjuk, bár igazi ásványvíz minőség csak nagyon kevés palackos vízre jellemző. Európai uniós csatlakozásunk előtt csak a min. 1000 mg literenkénti ásványi összetevőt tartalmazó vizeket lehetett ásványvíznek minősíteni. A palackos vizek többsége - amit ásványvíznek neveznek - ennél jóval kevesebb ásványi anyagot tartalmaz. Vásárlás előtt minden esetben olvassuk el a feliratot az összetevőkről! Nem javasoljuk a magas fluoridtartalmú (1,5 mg/litert meghaladó) és a magas vagy alacsony kémhatású ( semleges: a 7 pH értékű) palackozott vizek fogyasztását. Célszerű úgy váltogatni a különböző márkák között, hogy eltérő víznyerőhelyekről ( Alföld, Dunántúl, stb.) származzanak, ugyanis lényegesen csak ekkor térnek el egymástól az ásványianyag összetételt illetően. A palackos vizeket - különösen a szénsav nélkülieket - felbontás után hűtőszekrényben tároljuk és 24 órán belül mindenképpen fogyasszuk el, mert elszaporodnak bennük a káros baktériumok! Amikor megizzadunk - nagy hőség vagy nehéz fizikai munka következtében - a magasabb nátriumartalmú palackos vizek fogyasztását ajánljuk. Normál esetben az alacsonyabb nátriuntartalmú vizeket válasszuk! A csapvíz maximális nátriumtartalma 200 mg lehet literenként. Gyógyvizek fogyasztását egészséges embereknek nem javasoljuk! Csak orvosi tanácsra, az orvos által meghatározott mennyiségben szabad meginni a különböző gyógyforrásokból folyó, vagy a patikákban kapható palackozott gyógyvizeket. Nem javasoljuk, hogy a gyakran meleg hőmérsékletű ( pld. a Lukács gyógyforrás vize) gyógyvizeket kannákban napokig, hetekig otthon tároljuk, ugyancsak a baktériumok terjedése, a víz megpossadása miatt. Erdei forrásvizek: Nem is olyan régen még természetes volt, hogy az erdőkben forrásvizeknél oltottuk a szomjunkat. Itt is legyünk körültekintőek, a nagy esőzések, a szélsőséges időjárás következtében gyakran elszennyeződnek ezek a víznyerőhelyek. Néhány korty nagy valószínűséggel egészséges felnőtt embernek nem okoz gondot, de kisgyermekeknek nem ajánljuk az erdei forrásvizek fogyasztását. Saját kútvíz: Saját kútvizet is fogyaszthatunk, de csak akkor, ha megvizsgáltattuk a víz összetételét és a vizsgálati eredmény megfelelő. A helyi vízművek akkreditált laboratóriumaiban - térítés ellenében - minden fontos összetevő tekintetében megvizsgálják a kútvíz minőségét. Fontos tudni, hogy, pld a magas nitrit/nitrát-tartalmú kútvizekből forralással nem távozik a káros anyag. A rossz kútvizek fogyasztását - még állatok itatására, zöldségek locsolására sem javasoljuk, mert élelmiszerként visszajuthat az emberi szervezetbe. Mit jelent a vízmérgezés? Orvosi értelemben vízmérgezés akkor keletkezik, ha valaki olyan sok vizet iszik (3-5 liter/óra), hogy a szervezetében lévő tápanyagok oly mértékben hígulnak fel, hogy az emberi testet működtető szervek - pld. a vese - már nem tudják ellátni feladatukat. A víziközmű szolgáltatók hazánkban mindenhol biztosítják az elegendő ivóvizet.
Elszaporodnak a baktériumok a házi víztisztító készülékekben!Nagy víztisztítóteszt: egészségesek-e a tisztított vizek?Az OKI víztisztító vizsgálata 2009 május 19. Forrás: hvg.hu Szerző: Salgó Andrea Bár a vezetékes víz az egész országban iható, a fertőtlenítésére használt klór mellékíze és a vízminőség-romlástól való félelmek miatt nemcsak az ásványvíz-fogyasztás nőtt jelentősen, de egyre többen vásárolnak otthonukba víztisztítót. Mennyit javítanak a víz minőségén e berendezések? Milyen veszélyei lehetnek az ezekkel kezelt víz fogyasztásának? A hvg.hu felkérésére az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) nyolc különböző típusú víztisztító- berendezéssel kezelt vizet vizsgált és hasonlított össze az ugyanabban a háztartásban folyó csapvízzel. Tapasztalatok, tanulságok és forgalmazói reakciók.
Lágy víz: 8-tól 13-ig Megigyuk-e a kemény vizet? A víz fogyasztása keménység szempontjából, még ha az nagyon lágy vagy nagyon kemény is, semmiféle egészségügyi problémát nem okoz. Mivel a keményégét a vízben lévő kalcium és magnéziumsók okozzák, minél keményebb vizet iszunk annál egészségesebb a víz. Az ivóvízszabvány nem állapít meg felső határt a magnézium és kalcium vízösszetevők tekintetében. Mindkét ásványi anyag létfontosságú. A kalcium a csontokhoz és a fogakhoz kell, a magnézium az idegrendszer jó működését segíti. A víz felhasználhatóságát azonban már befolyásolja ez a jellemzője. A vezetékes víz Magyarországon többnyire közepesen kemény, néhol nagyon kemény. Sajnos a reklámok rendkívüli mértékben eltúlozzák a kemény víz okozta problémákat, hogy ezzel a drága és sokszor nem környezetbarát, pl. maró, veszélyes anyagok vagy foszforsavat tartalmazó tisztítószerek, adalékanyagok vásárlását ösztönözzék. Az adalékanyagok sok esetben megoldást jelentenek, de léteznek alternatívák is. A mosógép esetében a havonta egyszer elvégzett 90 °C-os ecetes, üres mosás és a folyékony mosószer használata kielégítő megoldás. A vízlágítás nemcsak kémiai módszerekkel, a sók csapadékként való kiválását elősegítő adalékokkal lehetséges. Számos esetben használnak ún. ioncserélőket, amelyeken áthalad a víz és a benne levő Ca- és Mg-ionok, a szervezetünknek nagyon fontos ásványi anyagok cserélődnek nátrium-ionokká. A számos helyen reklámozott mágneses elven működő eszközök legfeljebb helyi védelmet nyújthatnak és nem garantálhatják pl. egy egész ház vízvezetékének vízkőmentességét. A közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzik. A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől. Az előírások szerint az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ivóvíznek: - színtelen, átlátszó: a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet. - szagtalan: a kénhidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet. - kellemes ízű: a tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vízet eredményeznek. - kellemes hőfokú legyen: a legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz. - ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény: a víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják. Az ivóvíz nem tartalmazhat egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat. A vizsgáló laboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit szennyeződés alkalmatlanná teszi, a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, fogbetegségeket okozhat. A vas - és mangán-szennyeződéseket levegőztetéssel, aktív szénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben az e-coli baktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk, ennek megszüntetésére vagy felforralják, vagy ultraibolya fénnyel besugározzák, vagy ózonizálják, klórozzák, vagy ezüst elektrókatadinezésével tisztítják meg a vizet. Hazánkban a vízszolgáltató társaságok akkreditált (meghatározott időnként minősített) laboratóriumaiban a vízellátás teljes folyamatában rendszeresen vizsgálják a csapokból folyó víz minőséségét. Ha a vízvizsgálat során bármilyen egészséget veszélyeztető összetevő vonatkozásában probléma merül fel, azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket a fogyasztók biztonsága érdekében. /Kiss Virág/
Megihatjuk-e a csapvizet? Mi is az igazság? Ideje tiszta vizet öntenünk a pohárba. A tudományos fejtegetésekkel, a desztillált víz élettani hatásaival nem kívánunk vitatkozni, nem tisztünk, de egy valamit védelmünkbe kell venni, hiszen a honlapunk célja az olvasók korrekt tájékoztatása. Ez pedig a poharunkba kerülő csapvíz. A csapvíz, mely a szervezetünk működéséhez nélkülözhetetlen, a legolcsóbb és a legellenőrzöttebb élelmiszer, amelynek litere a szolgáltatási területektől függően pár fillér csupán és ma Magyarországon már majdnem minden településen mindenki által elérhető és biztonsággal fogyasztható. Egy természetgyógyászattal foglalkozó magazin egyik cikke következőket írja: "Németországban végzett tanulmányok eredményei alapján elmondhatjuk, hogy azt a vizet, amely a csapból folyik, átlagosan már hét ember megitta előttünk! Bár a víz komoly tisztítóeljáráson megy keresztül, mire ismét a fogyasztókhoz ér, a belekerült gyógyszermaradványok mégsem távoznak belőle ..Az antibiotikumok jelenléte a felszíni vizekben nem kivételes jelenség, hanem általános állapot. Megtévesztők a sorok, mert Magyarországon a közüzemi vízszolgáltatók által a csapokba juttatott víz több mint 80%-a a föld mélyéből, kutakból származik. Budapesten 1992 óta nem tisztítanak felszíni Duna vizet. Nézzük meg például hazánk egyik legnagyobb vízszolgáltatóját. A Fővárosi Vízművek Magyarország legnagyobb ivóvízgyűjtő területeivel rendelkezik; a fogyasztók által felhasznált víz 70 százalékát a szentendrei-szigeti vízbázisok adják, a többit zömében a Csepel-szigeti. A Szentendrei-sziget mind mennyiségi, mind minőségi adottságait tekintve kiemelkedő vízbázis-komplexum. Az itt kitermelhető víz ivóvíz-minőségű, fertőtlenítés után közvetlenül a vízhálózatba juttatható, további tisztításra nincs szükség. Tehát nem felszíni víz az előállított ivóvíz forrása és nincs szükség bonyolult tisztító eljárásokra.A Szentendrei-sziget vízbázisai parti szűrésű vizet termelnek. A víz túlnyomó része a meder homokos-kavicsos üledékén történő természetes fizikai-biológiai szűrési folyamatok után érkezik meg a kutakba. A mederágyi kavicsréteg lehetővé teszi a folyóvíz vízadó rétegbe szivárgását, tisztítását, illetve mint szállító közeg szolgáltatja a termelő kutakig való vízáramlást. A budapesti szolgáltató felelőssége nem kisebb, mint hogy 2 milliónál több lakost lásson el nap, mint nap egészséges ivóvízzel. Budapest Európa egyik legjobb minőségű ivóvízével büszkélkedhet és Magyarország többi vízszolgáltatója is kiváló minőségű ivóvizet szolgáltat. A csapvíz biztonsággal fogyasztható. A vízszolgáltatókat kormányrendelet kötelezi az ivóvízzel támasztott követelmények, határértékek betartására. Ez a 201/2001(X.25.) kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményéiről és az ellenőrzés rendjéről , mely már akkor az EU direktívák figyelembe vételével készült.Az Északdunántúli Vízmű Zrt. által szolgáltatott, 250 méter mély vízbányából kitermelt vízben az alábbi értékeket mérték:
A víz keménysége Az ivóvíz élvezeti értékét és a mosáshoz használt víz hatékonyságát részben az ivóvíz keménysége, vagyis CaO (kalcium-oxid) mg /liter arány határozza meg. Magyarországon a vízkeménységi adatok ismeretében nagyrészt kemény ill. közepesen kemény, míg a fővárosban túlnyomórészt közepes keménységű vízről beszélhetünk. Itt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy minél keményebb a víz, annál jobb ízű. (Igaz, annál alkalmatlanabb a mosásra.)
A csapvízben lévő ásványi anyagokra az emberei szervezetnek a jó működéshez feltétlenül szüksége van: Néhány vízben lévő ásványi anyag és szerepük az egészségvédelemben: Magnézium: A szervezet valamennyi szövetében raktározódik. Elősegíti a hatékony enzimtermelést, szerepet játszik a fehérjék, nukleinsavak, zsírok, szénhidrátok anyagcseréjében, hozzájárul a csontok, a fogak és a fogíny épségéhez. Részt vesz a táplálék energiatartamának felszabadításában és a sejtfal védelmében. Szükséges az izmok működéséhez, elernyedéséhez valamint az egészséges idegi és szívműködéshez beleértve a szívizmot is. Csökkentheti a szívinfarktus kockázatát, mivel segíti a szívműködést és normalizálja a keringést. Csökkenti ill. normális értékre állítja be a koleszterinszintet. Nátrium: A klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a vérnyomás szabályozásában. Szükséges a szénhidrát-és fehérje anyagcseréhez, izomműködéshez. A sejtfalak nátriumsegítségével engedik be a véráramból a tápanyagokat a sejtbe, és a nátrium teszi lehetővé az izmok összehúzódását is. Nagy melegben, sportoláskor, nehéz fizikai munkavégzéskor feltétlenül pótolnunk kell az izzadséggal távozott nátriummennyiséget! Kalcium: A hajszálerek fokozott áteresztőképességét csökkenti, ami kedvező hatású az allergiás betegségeknél, hiánya a csontképződésben zavarokat okoz. A csont és a fogak építőanyaga, elősegíti a vas felszívódását és a véralvadást. Részt vesz az ideg- és az izomműködésben. Kálium: Gyulladáscsökkentő hatása kiemelkedő. A sejtek fontos alkotóeleme. Részt vesz a fehérjékből és zsírokból való energia felszabadításában, a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában, a savak és a lúgok egyensúlyban tartásával. Az ásványi anyagok egyrésze, ha a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben kerül a szervezetbe, akkor betegséget okozhat. A vízi közművek akkreditált laboratóriumaiban - az ország szinte minden részén - évente sokezer vízmintát elemeznek, és fizikai, kémiai, mikrobiológiai, bakteriológia, radiológiai jellemzői alapján minősítik. Amennyiben szükséges, akkor azonnali intézkedéseket tesznek és a kifogásolt kutat azonnal kikapcsolják az ellátó rendszerből. Néhány szép csomagolású ásványvízben az ivóvízszabványnál magasabb értékben találunk ásványi anyagokat.(pld magas a fluoridtartalmuk) Nézzük meg, mi a helyzet a desztillált vízzel! A desztillálás során forralás, párologtatás, lecsapódtatás útján hoznak létre tökéletesen tisztított H2O- t. A desztillált víz nem természetes víz az emberi szervezet számára, benne nincsenek ásványi anyagok, pl. a nagyon fontos kálium ionjai, vagy jód, stb. Folyamatos desztillált víz fogyasztása esetén kimosódnak a szervezetbe beépült ásványi anyagok. .Most lássuk, mit mond a desztillált vízről az ÁNTSZ? Veszélyes lehet a desztillált víz fogyasztása? Igen, sőt akár az életveszélyes állapotot jelentő, úgynevezett vízmérgezés is előfordulhat. Nagyfokú izzadás esetén a szervezet a kiválasztott vízzel együtt, jelentős mennyiségű ásványi sót veszít. A desztillált vízzel történő folyadékpótlás ilyenkor só bevitel hiányában a szervezet ionegyensúlyának gyors felborulásához, gyengeséghez, fáradtsághoz, fejfájáshoz, majd izomgörcsökhöz, szívritmus zavarokhoz, akár szívmegálláshoz és halálhoz vezethet. Kevésbé drámaian, de ugyancsak az ionegyensúly felborulásával károsítja a szervezetet, az úgynevezett desztillált vizes böjt. Természetesen a desztillált víz akár évekig tartó fogyasztása sem jelenthet egészségügyi kockázatot, ha közben az ásványi anyagoknak a táplálékkal történő megfelelő beviteléről is gondoskodunk, azonban ilyenkor figyelembe kell venni, hogy a különböző ásványok felszívódása a folyékony, a szilárd halmazállapotú táplálékból, valamint a tablettákból, drazsékból nem azonos módon, időben és mennyiségben játszódik le. A felszívódással kapcsolatos ismeretek híján a vízből hiányzó anyagok pótlása optimálisan nem mindig oldható meg. Milyen egyéb egészségügyi problémákat okozhat a desztillált, illetve az egyes ásványi anyagokban szegény víz tartós fogyasztása? Számos népegészségügyi tanulmány alapján igazoltnak tekinthető, hogy a kis keménységű, azaz kalciumban és magnéziumban szegény ivóvíz fogyasztása mellett nő a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási valószínűsége. Ezen felül, élvezeti érték szempontjából sem elhanyagolható a megfelelő ásványi anyagtartalmú ivóvíz előnye a desztillált vízhez képest. A desztillált víz íztelen, mint ahogy a szubjektív szomjúságérzést sem oltja kellően. Igaz, ilyen tekintetben ugyancsak hátrányos a túl nagy ásványi anyag tartalmú vizek fogyasztása is (kellemetlen íz, főzésre alkalmatlanság). -----
Utánajártunk, mi is a helyzet a boltban kapható desztillált vizekkel. A véletlen úgy hozta, hogy először több olyan gyógyszertárat kerestünk fel, ahol értetlenül néztek, ránk- nem árusítanak, kizárólag saját használatra tartanak csak desztillált vizet. Végül, gyógyszertári próbálkozásainkat siker koronázta, találtunk néhány nagyobb patikát, ahol árusítanak ilyen vizet. A megkérdezett helyeken két- literes kiszerelésben lehet kapni 460 - 500 Ft/palack áron. Gondolják tehát végig; egy liter desztillált víz kb. ezerszer annyiba kerül, mint amit otthon fizetünk, ha kinyitjuk a vízcsapot. Tehát buzdítunk mindenkit, bátran igyon csapvizet! Miért csapvizet? Azért, mert számos, a szervezetünk számára szükséges ion, nyomelem található a csapvízben. Azért, mert üdít, frissít, a legjobb szomjoltó; Azért, mert könnyen hozzáférhető; Azért, mert elérhető áron megkaphatjuk; Azért, mert biztonsággal fogyasztható; Azért, mert ellentétben az üdítőkkel nem hizlal; Azért, mert víz az élet. Az egyetlen hiba, amit elkövethetünk, ha nem iszunk belőle eleget, legalább napi 1, 5-2 litert /Deákné Hajdú Margit/ Ányos József: Milyen vizet igyunk? Víziközmű szolgáltatással foglalkozóként nem szeretnék mélyebben elmerülni az orvostudomány rejtelmeibe, de mint laikus olvasónak is meghökkentő a desztillált víz ivására való serkentés. Egy kicsit utána nézve, az interneten is lehet erről olvasni, bár ott nem általános jellegű fogyasztását, hanem kúraként való alkalmazását javasolják, sokkal kisebb mennyiségben és fokozatokban, mint ahogy egy természetgyógyászattal foglalkozó újságban olvasható. Ha utána nézünk az ozmózis jelenség mechanizmusának, zavar keletkezhet bennünk, hogy akkor a desztillált víz mit is okozhat a szervezetünkben? Mindenesetre talán a legfontosabb információ az egész írásban az, ami a végén van: mielőtt desztilláltvíz-kúrába kezd, egyeztessen orvosával, természetgyógyászával! "A megdöbbentő igazság a vízről" A vizekben lévő ásványi sók egyértelműen egészségkárósítónak vannak beállítva, függetlenül az ásványi sók mennyiségétől. A tendenciózus negatív beállítás nyomon követhető a vezetékes víz kárára, mert csak a csapvízből fogyasztott ásványi anyagról állítja, hogy káros. Ugyanakkor a hazai és európai előírások, paraméterek tekintetében az egyik meghatározó különbség a vezetékes, és az ásvány között, az ásványi anyag tartalom, ami természetesen az ásványvíztől elvárt, hogy meghaladja az 500 mg/litert Az egészséges életre, az életminőség javítására vágyó olvasó számára sokkoló az írás, és nem korrekt abban a tekintetben, hogy egy németországi vizsgálat eredményét olyan színben tünteti fel, mintha ez Magyarországon is igaz lenne, csak éppen itthon ezzel még nem foglalkozott senki. Nagyon lényeges különbség, amit jó lett volna bemutatni, hogy Magyarországon döntő többségében rétegvizekből állítanak elő ivóvizet, amely mélységi kutak sokkal nagyobb védettséggel rendelkeznek, mint a felszíni vizek, ill. a talajvizek. A rétegvíz-készlet feletti talajrétegek vízzáró képessége, a különböző talajrétegek természetes szűrőképessége megakadályozza a gyógyszermaradványok lejutását, ezért nem található sehol a világon arra vonatkozó publikált tanulmány, amely rétegvizekben kimutatható gyógyszermaradványról számolt volna be. "Vízválasztó" Az újság érdekes választékot kínál az olvasónak, mert a korábbi cikkben annak az állításnak adtak helyt, hogy a szervetlen ásványi sók nem épülnek be a szervezetünkbe, sőt káros is az érfalakra, Ebben a cikkben pedig az ásványi-anyag tartalmú ásványvizek ivására buzdító beszélgetés rögzítettek. Az ásványvizek hivatásos patrónusa azonban röviden lezárja a vitát: Ebben az az érdekes, hogy egy dilemmát így le lehet zárni kétfajta konkurens palackozott termék között (desztilláltvíz-ásványvíz), akik egyben azért maximálisan egyet tudnak érteni: Bármit fogyasszunk, csak csapvizet ne! Sok helyen elvégzett vaktesztek bizonyítják, hogy ízleléssel a fogyasztók döntő hányada nem képes megkülönböztetni a vezetékes és palackozott vizet egymástól. Hiteles vizsgálatok bizonyítják, hogy a polcokról levett ásványvizek összetevői eltérnek a címkéken feltüntetett mértéktől, és bizony nem ritka a mikrobiológiai kifogásoltság sem. A vezetékes ivóvíz szolgáltatók soha nem törekedtek arra, hogy piaci harcot kezdjenek az ásványvíz piac szegmensének a visszaszerzésére, mert nincs értelme napi ~100-110 liter/fő vezetékes vízfogyasztás mellett évi 70-80 liter/fő ásványvíz fogyasztási piacot ostromolni. Meg sem tehetjük, mert a fogyasztók nem ismernék el a hathatós reklámozás költségét a vízdíjban, amit ellenben bőségesen megfizetnek az ásványvíz árában. Szakmánknak csak azért, és abban az esetben kell hallatni hangját, amikor mások a saját termékük forgalmának növelése céljából, a mi termékünket, szolgáltatásunkat negatív színben állítják be, ezzel jelentősen rontják termékünk, szolgáltatásunk társadalmi elismertségét. Vannak még egyéb szempontok is, amiken érdemes lenne elgondolkodni az olvasóknak. Az ásványvizek legolcsóbb kategóriája, amiből azért tömegesen vásárolnak, kb 60 Ft literenként. A magyarországi víziközmű szolgáltatás átlagdíja a szennyvízelvezetést is beleszámolva: bruttó 600 Ft köbmétereként, ami azt jelenti, hogy a csap megnyitásával literenként 0,60 Ft-ért, kapható meg az ivásra alkalmas víz. Az ásványvizek elfogyasztása után keletkezik szennyvíz? Az ásványvízzel bevett gyógyszer maradványa, nem kerül ki szennyvízként a csatornába? Szoktak-e a háziasszonyok vasárnapi húslevest ásványvízzel főzni?
A vezetékes vizet csővezetéken szállítjuk, minden fogyasztóhoz, gyakorlatilag a felhasználás helyére. Ányos József Újabb palackos vizek minősége kifogásolható A Heves Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hatósága eljárást indított a csányi székhelyű AQUE-PET Kft. ellen, mivel megállapították, hogy a cég által előállított kizárólag a Lidl által forgalmazott kétliteres Saguaro Pannon-Aqua szénsavmentes ásványvíz, illetve a szintén kétliteres SPAR üzletekben árult S-Budget szénsavas ásványvíz egészségre káros baktériummal szennyezett. Az érintett palackos vizeket kivonják a forgalomból - tette közzé a Vidékfejlesztési Minisztérium. A csapokból folyó vizet az országban folyamatosan, akkreditált laboratóriumokban ellenőrzik. Az ivóvíz az elsőszámú élelmiszerünk. Minden zöldség-gyümölcs termesztéséhez, állati eredetű élelmiszer, főtt és sütött ételek előállításához döntően a víziközművek által szolgáltatott vezetékes vizet használjuk. A csapvíz - néhány apró települést kivéve - tiszta, egészséges, üdít, frissít. A víziközmű szolgáltatók munkatársai - közel húszezer ember - a közüzemi vízellátás minden fázisában szigorú előírásokat betartva ügyelnek arra, hogy a csapvizet hazánkban bárki biztonsággal fogyaszthassa.
A csalók csak jönnek, jönnek Az utóbbi időben egyre több fogyasztó tájékoztatta vízszolgáltatója illetékesét, hogy az ivóvíz minőségét megkérdőjelező telefonhívást kapott. Egy megnyerő modorú férfi vagy hölgy vízvizsgálattal egybekötött találkozót kér, ilyenkor nagy valószínűséggel, víztisztító berendezést forgalmazó ügynökök szeretnének bemutatót tartani az általuk kiszemelt áldozatoknak. A karácsonyi ajándékvásárlás időszakában várhatóan megint elharapózik a hazugságokkal és szemfényvesztésekkel, főként idősebb és más tájékozatlan emberek hiszékenységét kihasználó ál-szakemberek tevékenysége, akik csodát tévő víztisztító berendezéseket mutatnak be és árusítanak. A legújabb trükk, hogy egy egyszerű készüléket helyeznek a csapvízbe, amiből "csodák csodájára" hihetetlen gyorsan kiválik a "rengeteg káros szennyező anyag" vörösesbarna iszap formájában. Ezután desztillált vízbe, vagy a csoda-víztiszító által "megtisztított" vízbe helyezve a készüléket, szemmel láthatóan nem történik semmi. Ezzel az átveréssel a víztisztító berendezések forgalmazói, ügynökei sok-sok tájékozatlan embert becsapva ösztönöznek vásárlásra. Az átveréshez használt eszköz egy elektrolizáló készülék, ami működhet elemmel, de 230V-os hálózatról is. Lényeges, hogy két kinyúló fém elektródája közül az anód vasból vagy vasötvözetből legyen, a katód lehet pl. alumínium. A folyamat, amitől megzavarosodik a víz, egy egyszerű elektrolízis. Ha az elektródákat a csapvízbe merítjük, akkor a benne lévő pozitív és negatív ionok (csapvíz esetén ásványi anyagokból származó ionok, pl. kalcium, magnézium, nátrium, fluorid, szulfát, stb. és a víz saját ionjai, hidrogén- és hidroxid-ionok) mind-mind a nekik ellentétes töltésű elektróda felé mozognak. A víz saját ionjaiból az alumínium-katódon hidrogén, a vas-anódon oxigén fejlődik. A vas-anódon fejlődő oxigén azonnal oxidálja az anód anyagát, vörösbarna vasoxid keletkezik (esetleg, ha a vasötvözet nikkelt is tartalmaz, akkor zöldes iszap válik le), ami az ionok áramlása miatt gomolyogva belekeveredik a vízbe. Tehát a vörös zavaros anyag nem a vízből származik, hanem az anód anyagából! A trükk még hihetőbb, amikor a csapvíz megzavarosodása után bemutatják, hogy desztillált vízbe vagy a "csoda-tisztítóval" kezelt vízbe bemerítve az elektrolizáló készüléket, nincs zavarosodás, és a "szakember" részéről mindjárt jön is az indoklás: "mert ezek a vizek tiszták"! Erre is van alapvető fizikai magyarázat: az elektrolízis egyik alapfeltétele, hogy a folyadék, amibe az elektródákat bemerítjük, vezesse az áramot. Azok a folyadékok vezetik az áramot, amelyek oldott ásványi ionokat tartalmaznak, így pl. a csapvíz, ásványvíz igen, de a desztillált víz és egyes "csoda-tisztítóval" kezelt vizek nem, ezért az utóbbiak nem is elektrolizálhatók szemmel látható mértékben. Ha az ügynöknek sikerül elhitetni a valótlanságot, egy-egy eladott berendezés után több tízezres jutalék üti a markát. A vízszolgáltatók szeretnék megelőzni, hogy bárkit becsapjanak. Nemrég a HVG nyolc különböző víztisztító berendezés vizsgálata után megállapította, hogy hét készülékben elszaporodhatnak a káros baktériumok. Megállapították, hogy ezek a berendezések többségében kifejezetten rontják a csapokból folyó víz minőségét, melyet az akkreditált vízminőség-vizsgáló laboratóriumokban folyamatosan ellenőriznek. A csapvíz hazánkban - néhány kisebb települést kivéve tiszta -, egészséges, bátran fogyasztható. /Forrás: Zalavíz, Pannon-víz/ , szennyvíztisztító telepeket kellett létesíteni, továbbá a korábbi elmaradott technológiájú tisztítóüzemek felújítása, is szükségessé vált. A mérgező szennyvíz Buda nagy részén 2011-ig még tisztítatlanul folyt a Dunába ?és több fővárosi kerületben pöcegödrökből szivárogva szennyezte környezetünket.
artalom
k 1,5-2 fokot is jelent. A szárazodás a nyári időszakban folytatódik, különösen érintve az Alföld, az Alpokalja és a Dél-Dunántúl területeit. A vizes élőhelyek átalakulása miatt számos, vízhez kötött életmódot folytató növény- és állatfaj fennmaradása kerül veszélybe, nem beszélve az ivóvízellátásról és az öntözésről. A vízgazdálkodás jelenlegi eszközei nem biztos, hogy elegendőek lesznek az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére. A WWF Magyarország rendkívül fontosnak tartja a kibocsátás csökkentésen túl az alkalmazkodásra való felkészülést, Magyarország klímaváltozásra való felkészülése során a most folyó és 2009 végén záruló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben az ehhez szükséges átfogó intézkedések megtervezésének is most van itt az ideje. Hortobágy eső után (fotó: MTI)
Aszály, árvíz, ivóvíz-gond várható Magyarországon - HVG "A Kárpát-medencében, s így Magyarországon az éghajlat mediterrán irányba tolódik. Ez azt jelenti, hogy a csapadék éves átlaga csökken. Kevesebb vizünk lesz majd, ám ez úgy következik be, hogy télen a csapadék mennyisége több lesz, nyáron pedig lényegesen kevesebb. Növekednek a szélsőségek" - mondta Somlyódy László. Magyarázata szerint növekszik az árvizek gyakorisága, például a Tisza völgyében. Növekszik az aszályok gyakorisága és súlyossága is. Különösen komolyak lehetnek a gondok olyan területeken, ahol ma is jellemző az aszály előfordulása, így a Duna-Tisza-közén, vagy az Alföldön. A gátakon a lopás az úr - Borsod-Abaúj-Zemplén - Friss hírekwww.uveghaz.comKlímaváltozás és vízgazdálkodás A klímaváltozás egyik legsúlyosabban érintett területe a vízgazdálkodás. Megváltozhat a csapadék idobeli és térbeli eloszlása és ennek következtében a folyók vízjárása, árhullámai. Veszélybe kerülhetnek az ivóvízbázisok. A legutóbbi Ökotech kiállítás egyik szakmai napján éppen a klímaváltozás vízbázisokra gyakorolt hatásairól beszéltek az eloadók. Az éghajlatváltozás a vízforgalomban rövid és hosszú távú változásokat indít el, valamint megváltoztatja a csapadék térbeli eloszlását is. A rövid távú változások következményei az aszályok és árvizek gyakoribbá válása. A csapadék egyenlotlen eloszlása hosszútávon a talajvízkészleteket is befolyásolja. Ezáltal a klímaváltozás veszélyezteti az ivóvíz-készletünket, és a mezogazdaság számára is fennakadásokat okozhat, hosszabb távon megváltozhat a természetes növénytakaró is.A csapadék klímánk fontos összetevoje. A magas szélességeken és néhány trópusi területen a klímamodellek eredményei szerint csapadék-növekedés várható, egyes szubtrópusi területeken és az alacsonyabb szélességeken pedig csökkenés. Az IPCC (ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete) jelentése szerint, a legújabb modell-futtatások szerint, a század közepére a sarkok közelében és a trópusokon a heves esozések következtében a folyók átlagos vízhozama és a felhasználható víz mennyisége 10-40 százalékkal fog noni, de ezzel együtt no a veszélyes árvizek kockázata is. 10-30 százalékos vízmennyiség-csökkenés várható a közepes szélességek már amúgy is szárazabb területein, és a szubtrópusi területeken. Ezért valószínu, hogy az aszály sújtotta területek mérete is noni fog.A világnak alkalmazkodnia kell a változó idojárási feltételekhez, a változó vízkészletekhez, a klímaváltozásokhoz, amelyek valószínuleg az extrém idojárási eseményekkel is kapcsolatban állnak. A vízügyi szakembereknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy az extrém idojárási események nehogy katasztrófába torkolljanak.A vízgazdálkodással foglalkozó szakembereknek figyelembe kell venniük az évszakos elorejelzésektol kezdve, a klíma elorejelzéseken át minden rendelkezésre álló információt a jövobeli vízgazdálkodási beruházásokhoz. A klímakutatóknak és a meteorológusoknak is segíteniük kell a minél hatékonyabb vízgazdálkodási tervezet elkészítését. Az elorevetített klímaváltozásokhoz mindenképpen el kell kezdeni az alkalmazkodást, még akkor is, ha ezek az elorejelzések ma még pontatlanok. A Magyar Víziközmu Szövetség az idei nyáron külön vizsgálta, hogy a nagy forróság milyen hatást gyakorol a víziközmu szolgáltatásra. Július közepétol a hónap végéig tartó idoszakban 41 szolgáltató adatait gyujtötték össze és elemezték a szakemberek. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy július 16-ától már megfigyelheto volt egy 20 százalékos fogyasztási többlet, ami 20-án, illetve 21-én tetozött 38 százalékkal. Ez a 38 százalékos többletfogyasztás nem volt gondtalan minden szolgáltató számára ? mondta eloadásában Ányos József, a MaVíz elnöke. A 80-as évekhez képest országos szinten 30-40 százalékkal csökkent a vízfogyasztás, ma már a víziközmuvek sok esetben túlméretezettnek bizonyulnak. Éppen ezért a fejlesztések a mai igényeknek megfeleloen történnek, ezért fordulhatott elo, hogy a fent említett idoszakban különféle problémák ? nyomáscsökkenés, csotörések megszaporodása, illetve a locsolásra fordítható víz korlátozása ? jelentkeztek.Ányos József kiemelte: ez a felmérés is rávilágított arra, hogy érdemes lenne megfontolni a csapadékvíz locsolási célra való felhasználásának lehetoségét, legalább is az idei nyárhoz hasonló kánikulai idoszakban.A MaVíz elnöke szerint azt is szükséges vizsgálni, hogy a klímaváltozás miatt lesz-e elég vizünk, továbbá, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a vízbázisainkra. Hazánknak helyzeti elonye van Nyugat-Európához képest vízbeszerzési források és vízminoség tekintetében. Magyarországon dönto mértékben rétegvizekbol történik az ivóvíz eloállítása, illetve kisebb mértékben felszíni vizekbol és ebben az esetben is meghatározó mértékben partiszurésu kutakból nyerjük az ivóvizet. A klímaváltozás azonban mindkét vízforrásra negatív hatást gyakorolhat. Éppen ezért rendkívül fontos lenne gondoskodni a vizek helyben tartásáról, tárolásáról annak érdekében, hogy a jövoben elkerülje az ország az esetlegesen eloforduló vízmennyiségi problémákat. Vízkészletnek a társadalom számára hozzáférhető és igénybe vehető vizeket tekintjük. A vízkészlettel való gazdálkodás alatt ma már nem csak a gazdasági célú felhasználók közötti elosztást értjük, hanem a vízkörforgás elemei közötti arányok figyelembe vételét, az ökológiai igények kielégítését, és a lehető legtöbb természeti és társadalmi kölcsönhatás szerinti szabályozást a vízgyűjtő egész területén. A vízkészletek fajtái A hazai vízkészlet-gazdálkodási gyakorlatban két fő egysége bontjuk vízkészletet: felszíni és felszín alatti vizekre. Felszíni vizek:
Felszín alatti vizek
Veszélyben a vízkészletek Európa vízkészletei komoly veszélyben vannak, amelynek oka részben a túlzott vízfelhasználás, részben a szennyezés jelentette be a WWF egy közzétett beszámolóban. A nemzetközi környezetvédő szervezet 23 országban, így hazánkban is végzett felméréseken alapuló tanulmánya Olaszországot, Görögországot és Spanyolországot sorolta a vízzel legrosszabbul gazdálkodó országok közé, míg Belgiumot, Finnországot és Svédországot találta a legjobbaknak. A felmérésben részt vevő országok 60 százalékánál hatástalanok az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások által okozott vízfogyasztási problémák kezelésére kidolgozott stratégiák. Így például Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban is a hatóságok inkább a további vízutánpótlást keresik, mintsem a takarékosabb felhasználást ösztönöznék. A nagy mennyiségű vízfogyasztáshoz az is hozzájárul, hogy ezekben az országokban a gazdák nem fizetnek az öntözés során elhasznált vízért. /Deákné Hajdú Margit/ |
|
VIZINFORM.HU © 2007 | Desing & Programozás: Kocka-Forma Bt. |