VIZINFORM.HUVIZINFORM.HU  



















 


 
 
 
 
 

Milyen vizet igyunk?

Sok embertársunkban felmerül a kérdés:  milyen vizet igyunk?

A médiában gyakran ellentmondó  közlemények, tájékoztatók jelennek meg, melyek többségét reklámcélok, üzleti meggondolások befolyásolnak.

Vezetékes víz, csapvíz:    A magyar szabványok csak a víziközművek által szolgáltatott,  csapokból  folyó vizet nevezik ivóvíznek. Az ivóvizet akkreditált - minősített - laboratóriumokban  több, mint 100 összetevőt tekintve ellenőrzik kémiai, fizikai, biológiai, bakteriológiai,  toxikológiai, radiológiai szempontok szerint. Az összetevők  esetében a szigorú előírások alsó és felső határértékeket határoznak meg, melyeknek meg kell felelni az ivóvíznek.  Hazánkban a csapokból folyó víz  kb. 95%-ban  földfelszín alatti  víznyerőhelyekből származik. Néhány kis település kivételével egészséges, bátran fogyasztható, semmilyen egészségkárosodást nem okoz. Nyáron nagy melegben megfelelő hőmérsékletű, élvezhető minőségű csapvizet gyakran csak akkor kapunk, ha egy kicsit kifolyatjuk a vizet. Ez főleg a panelházak konyháiban szükséges, mert a  hiányosan szigetelt vezetékekben a víz felmelegszik. Az ivóvízminőség-javító program célja, hogy  minden településen még jobb legyen, feleljen meg az   európai uniós előírásoknak a csapokból folyó víz.  A csapokból folyó víz ásványi-anyag összetételét tekintve  az ország nagy részén hasonló  a legtöbb üzletekben kapható palackos vízhez. Többek között a Bakonyban, Tatabányán, Miskolcon, Szombathelyen,  Fejér megyében,  Zalaegerszegen   a vezetékes víz  ásványi anyagokban gazdagabb, mint több  palackozott  úgy nevezett ásványvíz.

Palackozott  vizek, ásványvizek:      A palackos vizek többségét bátran fogyaszthatjuk, bár igazi ásványvíz minőség csak nagyon kevés palackos vízre jellemző. Európai uniós csatlakozásunk előtt csak a min. 1000 mg literenkénti ásványi összetevőt tartalmazó vizeket lehetett ásványvíznek minősíteni. A palackos vizek többsége - amit ásványvíznek neveznek - ennél jóval kevesebb ásványi anyagot tartalmaz. Vásárlás előtt  minden esetben olvassuk el a feliratot az összetevőkről!  Nem javasoljuk a magas fluoridtartalmú (1,5 mg/litert meghaladó)  és a magas vagy alacsony  kémhatású ( semleges: a 7 pH értékű)  palackozott vizek fogyasztását. Célszerű úgy váltogatni a különböző márkák között, hogy eltérő víznyerőhelyekről ( Alföld, Dunántúl, stb.) származzanak, ugyanis  lényegesen csak  ekkor térnek el egymástól az ásványianyag összetételt illetően.  A palackos vizeket  -  különösen a szénsav nélkülieket -  felbontás után hűtőszekrényben tároljuk és 24 órán belül mindenképpen fogyasszuk el, mert elszaporodnak bennük a káros baktériumok!  Amikor megizzadunk - nagy hőség vagy nehéz fizikai munka következtében - a magasabb nátriumartalmú palackos vizek fogyasztását ajánljuk. Normál esetben az alacsonyabb nátriuntartalmú vizeket válasszuk! A csapvíz maximális nátriumtartalma 200 mg lehet literenként.

Gyógyvizek fogyasztását egészséges embereknek nem javasoljuk!  Csak orvosi tanácsra,  az orvos által meghatározott mennyiségben szabad meginni a különböző gyógyforrásokból folyó, vagy a patikákban kapható palackozott gyógyvizeket. Nem javasoljuk, hogy a gyakran  meleg hőmérsékletű ( pld. a Lukács gyógyforrás vize)  gyógyvizeket kannákban  napokig, hetekig otthon tároljuk,  ugyancsak a baktériumok terjedése,  a víz megpossadása  miatt.

Erdei  forrásvizek:       Nem is olyan régen   még természetes volt, hogy az erdőkben  forrásvizeknél oltottuk  a szomjunkat. Itt is legyünk körültekintőek, a nagy esőzések, a szélsőséges időjárás következtében gyakran elszennyeződnek  ezek a  víznyerőhelyek. Néhány korty  nagy valószínűséggel egészséges felnőtt embernek nem okoz gondot, de kisgyermekeknek nem ajánljuk az erdei forrásvizek fogyasztását.

Saját kútvíz:      Saját kútvizet is  fogyaszthatunk, de csak akkor, ha megvizsgáltattuk a víz összetételét és a vizsgálati eredmény megfelelő. A helyi vízművek akkreditált laboratóriumaiban - térítés ellenében - minden fontos összetevő tekintetében megvizsgálják a kútvíz minőségét. Fontos tudni, hogy, pld a magas nitrit/nitrát-tartalmú  kútvizekből forralással nem távozik a káros anyag. A rossz kútvizek  fogyasztását - még állatok itatására, zöldségek locsolására sem javasoljuk, mert élelmiszerként visszajuthat az emberi szervezetbe.

Mit jelent a vízmérgezés? Orvosi értelemben vízmérgezés akkor keletkezik, ha valaki olyan sok vizet iszik (3-5 liter/óra), hogy a szervezetében lévő tápanyagok oly mértékben hígulnak fel, hogy az emberi testet működtető szervek - pld. a vese - már nem tudják ellátni feladatukat.          

                                                                                                                              A víziközmű szolgáltatók hazánkban mindenhol biztosítják az elegendő ivóvizet.


 

  

 

 

 

 


 

 Elszaporodnak a baktériumok a házi víztisztító készülékekben!

Nagy víztisztítóteszt: egészségesek-e a tisztított vizek?

Az OKI víztisztító vizsgálata 2009 május 19. Forrás: hvg.hu Szerző: Salgó Andrea Bár a vezetékes víz az egész országban iható, a fertőtlenítésére használt klór mellékíze és a vízminőség-romlástól való félelmek miatt nemcsak az ásványvíz-fogyasztás nőtt jelentősen, de egyre többen vásárolnak otthonukba víztisztítót. Mennyit javítanak a víz minőségén e berendezések? Milyen veszélyei lehetnek az ezekkel kezelt víz fogyasztásának? A hvg.hu felkérésére az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) nyolc különböző típusú víztisztító- berendezéssel kezelt vizet vizsgált és hasonlított össze az ugyanabban a háztartásban folyó csapvízzel. Tapasztalatok, tanulságok és forgalmazói reakciók.

A tisztított  vizet használom főzéshez, a kávém és a teám készítéséhez, valamint a gyerekek is ezt viszik iskolába. Sőt még a kutyáinknak is ezt adom, akik láthatóan többet isznak ebből, mint a csapvízből - hangsúlyozta az eSpring (Amway) víztisztító berendezést maga is forgalmazó tulajdonos.

Egy másik családban a nagyszülők, az újszülött unoka egészségét óvva, vásároltak Lux márkájú berendezést, gondolván az kiszűri a csapvízből a klórt, a különféle hormonokat és nem utolsósorban a káros vegyületeket is.

Olyan is akadt, aki orvosilag előírt diétája miatt vett meg egy harmadik típusú, Nikken PiMag víztisztító berendezést, arra számítva, ebből gond  nélkül ihat bármennyit. A víztisztító berendezések használatától a vásárlók  általában lágyabb, klórmentes, vasban és szerves anyagokban szegény ivóvizet remélnek.

Szerettünk volna megbizonyosodni arról, hogy a tisztított víznek tulajdonított fenti tulajdonságok mennyire megalapozottak a gyakorlatban, ezért felkértük az Országos Közegészségügyi Intézetet, vizsgáljon meg néhány forgalomban lévő készüléket működés közben.

Az  OKI örömmel fogadta a hvg.hu megkeresését, mert, mint lapunkkal tudatták, az engedélyezett víztisztítókat csak forgalomba hozataluk előtt állt módjukban tesztelni.

A szakvéleményezés során elvégzett ellenőrző laboratóriumi vizsgálatok - állítják az OKI munkatársai - pedig  rövid ideig tartanak, így nem lehet ellenőrizni, hogy több hónapos használat után mi változik.

A vizsgálat nyolc különböző típusú - három fordított ozmózis elvén működő (a TGI visszasózó patronnal, a RO anélkül, a LUX by-pass alkalmazásával működik), két darab kancsós (Kenwood, Brita), valamint három aktívszénszűrővel működő (Nikken Pi Mag, eSpring, Everpure) - készüléket hasonlított össze.

A nyolc bevizsgált készülékből a vizsgálat hétben talált jelentős számú baktériumot, ami  a gyakorlatban azt jelenti, hogy a telepszám  a  - OKI gyakorlatában alkalmazott - kifogásoltsági határértéket (500/ml)  meghaladta, vagyis egészségügyi szempontból nem elfogadható - mondta a hvg.hu-nak Borsányi Mátyás, az OKI vizsgálatát vezető munkatárs. Az egyik vízmintában ráadásul a természetes vizekben gyakori Pseudomonasok is kimutathatók voltak; ezek az intézet magyarázata szerint jelentős nyálkaanyagot képezve tápanyagokká válhatnak további baktériumok számára, ezért jelenlétük az ivóvízben nem ajánlott.


A mintákban található baktériumokkal kapcsolatban megkeresett forgalmazók többségétől nem érkezett érdemi  válasz. A Nikken PiMag  - a hvg.hu kérdésére reagálva - elmondta: termékét forgalomba hozatal előtt alapos vizsgálatnak vetette alá, és úgy találta, hogy az azzal tisztított víz az emberi szervezetre nem ártalmas. Szerintük a használat és a tesztelés körülményei az eladott termékek esetén nem ellenőrizhetők.  Az eSpring berendezést forgalmazó Amway szintén egy korábbi, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által még a forgalomba hozatal előtt kiadott engedélyre hivatkozott.

A mostani szakvéleményezés azonban - mint az Sebestyén Ágnes, a vizsgálatot végző OKI biomérnöke hangsúlyozta - nem a termék engedélyét és az akkori eredményeket "kérdőjelezi meg".  Szerintük az akkori  vizsgálat - a használati útmutató leírásait szem előtt tartva - egy teljesen új berendezés tesztelésére irányult, a mostani pedig egy már használatban lévőt ellenőrzött, adott körülmények között.

Érvényben lévő víztisztító engedélyek

Azokat a berendezéseket, amelyeknek van engedélyük, vizsgálta már  az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztálya, és szakvéleményt is adott róluk. Ezeknél a berendezéseknél tehát már ellenőrizték a vízzel érintkező anyagok minőségét, és vizsgálták, hogy a rövid vizsgálati periódus alatt a kezelt vízzel történik-e olyan minőségi változás, ami egészségkockázattal jár. Engedéllyel nem bíró kisberendezéseknél előfordulhat, hogy nem tartalmaznak baktériumok elleni védelmet, vagy az egészségre más okból kockázatos anyag van bennük.

A baktériumok elszaporodása, az íz- és szaganyagok megjelenése, illetve a vízminőségromlás kockázata az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) tájékoztatása szerint csökkenthető a rendeltetésszerű üzemeltetéssel, a karbantartásra vonatkozó előírások betartásával. De, mint az OKI és a hvg.hu közös vizsgálatából kiderült, ez sem elegendő óvintézkedés minden esetben. Ahogy a készülékek OTH-engedélye sem garancia arra, hogy használat közben nem szaporodnak el a baktériumok.

A víztisztító vizsgálat eredményei

A mintavétel előtt cserélt szűrővel működő Brita Classic nevű készülék által tisztított vízben nem érte el a határértéket a telepszám, viszont több ammóniumot találtak benne, mint amennyi megengedett. Az ammónium megjelenésének veszélye - hangsúlyozta Borsányi -, hogy bakteriális tevékenység miatt nitritté alakulhat, de a kezelt vízben még nem jelent meg ilyen vegyület.

Ammónium az OKI  feltételezése szerint az új szűrő nem megfelelő üzembe helyezése miatt alakulhatott ki, vagyis üzembe helyezés előtt a készülék tulajdonosa nem áztatta a szűrőt. Ám a tulajdonos, mint állítja, szűrőt az előírásnak megfelelően aktivizálta.  Szerinte érdemes lenne többször megismételni a vizsgálatot, több szűrő használatánál, hogy kiderüljön, ez technológiai hiba, vagy valami más oka lehet a szennyeződésnek. A Brita szűrő további, speciális problémája az ezüstözött aktív szénből kioldódó - WHO ajánlás feletti - ezüst.  Az ezüstöt fertőtlenítő  hatása miatt alkalmazhatják a víztisztisztító berendezésekben, tolerálható mennyisége 0,1 mg/l, de a csecsemők érzékenyebbek, mivel ez az anyag számukra mérgező lehet. Ezért csecsemők részére 0,01 mg/l koncentráció felett nem javasolható. Az ammónium és az ezüst értéke - a készüléket azóta is használó kétgyermekes családapa szerint - elgondolkoztató. 

Nitritet három mintában - a Nikken PiMag, az eSPRING, valamint a TGI RO berendezésben is - találtak, de egyik esetben sem haladta meg a határértéket, vagyis a 0,5 mg-ot literenként. A nitrit elsősorban olyan esetben jelenik meg, amikor egyes baktériumok az ammóniumból nitritet állítanak elő, de valamilyen okból a nitrit nem alakul át nitráttá. A megengedett határérték felett a nitrit szintén megbetegedést okozhat.

A baktériummal szennyezett készülékeket - az OKI ajánlása szerint - minden esetben fertőtleníteni kell, amihez a gyártó vagy forgalmazó véleményét kell kikérni. Javaslatuk szerint fontos a használati útmutató betartása, a berendezések rendszeres karbantartása és a kisberendezések baktériumok elleni védelme. Ennek leggyakoribb módjai az UV-lámpa, valamint az olyan aktívszén alkalmazása, amelynek baktériumok elszaporodása elleni védelme valamilyen módon meg van oldva (nanotechnológiával előállított aktívszén, ezüstözött aktívszén, KDF szűrőházban lévő aktívszén). Továbbá a szűrőket - amelyik készülékhez tartozik, ott az UV-lámpát is - meghatározott időközönkénti cserélni kell.

Nemcsak a baktériumok elszaporodása, hanem a víz vezetőképességének csökkenése is problémát okozhat a fogyasztásnál. A vezetőképesség ugyanis, mint az OKI a vizsgálat értékelésénél hangsúlyozta, az összes szervetlen ion mennyiségével van összefüggésben.

Az ionok közül főként a kalcium és a magnézium mennyiségének csökkenése jelenthet kockázatot. Az ivóvízben lévő kalcium azért fontos a szervezet számára, mert a magyar étkezési szokások alapján kevés tejterméket fogyasztunk, s így a kalciumbevitel egyik fontos forrása az ivóvíz.

A kalcium hiánya az ionháztartás felborulását, csontritkulást okozhat. Ezért sem javasolják a szinte ionmentes víz hosszú távú, kizárólagos ivóvízként történő fogyasztását, különösen a nyári, kánikulai időszakban. A túl nagy kalciumtartalmú víz viszont vesekövet okozhat, emiatt szerepel a kormányrendeletben minimum (50 CaO mg/l) és maximum (350 CaO mg/l) közötti érték.

A megengedettnél kisebb, azaz literenként 31 mikrogramnyi értéket három - a visszasózó patron nélküli RO berendezés, a Brita Classic és  a TGI márkájú, fordított ozmózis elve alapján működő - készüléknél mérték.

Ez utóbbiban annak ellenére, hogy a készüléket olyan visszasózó patronnal szerelték fel, ami épp a kalcium- és magnéziumionokat lenne hivatott pótolni.

A TGI RO készüléket forgalmazó TGI Tisztavíz Kft. képviselője - a hvg.hu kérdésére - elmondta, ismeri a felsorolt problémákat, de azt is hangsúlyozta, a szóban forgó készülék nem a terméke. A kezelt víz ásványianyag-tartalma  szerinte visszasózással növelhető a kívánt mértékben, de sehol máshol a világban nem kritériuma a kezelt víznek, csak a magyar szabvány írja elő.

A kezelt víz határérték alatti összes keménysége (kalcium és magnézium) miatt  az OKI javasolja nagyobb kapacitású visszasózó patron alkalmazását, illetve azt, hogy a kezelt vizet ne alkalmazzák hosszú távon kizárólagos ivóvízként.

A kormányrendeletben meghatározott vízkeménységi határértéket a 8-ból 5 készülékben - Kenwood és LUX, eSpring,  Nikken Pi Mag, Everpure által tisztított vízben - mértek.

A bevizsgált készülékek többsége a víztisztítás során csökkentette a vas és a klór vízbeni mennyiségét, de száz százalékosan csupán a TGI és az RO szűrte ki mindkét vegyületet. A vas mennyiségének csökkentése azért is előny, mert nagy koncentrációban elszíneződést, ízproblémákat okozhat a vízben. De sokan megfeledkeznek arról, hogy a csapvízben lévő klór megfelelő szinten tartja a baktériumok számát - mutat rá az OKI.

Mivel a legtöbb kisberendezés csökkenti a víz klórtartalmát, ráadásul a kiszűrt szerves anyagok és a kisberendezésekben található műanyagokból származó szerves anyagok jó táptalajt biztosíthatnak a baktériumoknak, azok könnyen szaporodnak, különösen, ha melegben, azaz hűtés nélkül tárolják a készüléket. Már csak hab a tortán, hogy ha néhány napig nem használják, jó eséllyel többszöröződik meg a bacilusok száma.

 

 

 

A víz keménységéről


A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége határozza meg. Az ún. változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát (Ca(HCO3)2 és Mg(HCO3)2) tartalom adja. Ezt forralással kiküszöbölhetjük, mert ezek a sók vízben oldhatatlan karbonátok formájában kiválnak.
A változó és az állandó vízkeménység együttesen adja az összkeménységet, mely a vízre jellemző, és szintén mérhető adat. Általában összes keménységre gondolunk, amikor a víz keménységéről beszélünk. E jellemzőt általában keménységi fokokban adjuk meg. Többféle skála létezik, de többnyire a német keménységi skálát használjuk (nK°).


A víz keménység szerinti osztályozása (nK°)

Nagyon lágy víz:  0-tól 7-ig

Lágy víz:  8-tól 13-ig

Közepesen kemény víz: 14-től 22-ig

Kemény víz:  23-tól 30-ig

Nagyon kemény víz:  30 felett

Megigyuk-e a kemény vizet?

A víz fogyasztása keménység szempontjából, még ha az nagyon lágy vagy nagyon kemény is, semmiféle egészségügyi problémát nem okoz.  Mivel a keményégét a vízben lévő kalcium és magnéziumsók  okozzák, minél keményebb vizet iszunk annál egészségesebb a víz. Az ivóvízszabvány nem állapít meg felső határt a magnézium és kalcium vízösszetevők tekintetében.

Mindkét ásványi anyag létfontosságú.  A kalcium a csontokhoz és a fogakhoz kell, a magnézium az idegrendszer jó működését segíti.

A víz felhasználhatóságát azonban már befolyásolja ez a jellemzője.
A lágy víz jobb meleg vizű rendszerekben, mint pl. kávéfőzők, mosógépek, gőzölős vasalók, vízforralók, amelyekben a lerakódó vízkő gondot okozhat. A gond egyrészt esztétikai, másrészt (és ez komolyabb) a fűtőelemekre rakódva jelentősen megnöveli az energiafogyasztást. A lerakódás miatt ugyanazt a hőmérsékletet több energiával lehet előállítani. Emiatt a gyártók gyakori tisztítást, vagy vízlágyító adalékok hozzáadását javasolják, ha a víz nagyon kemény.
A tisztításhoz legcélszerűbb háztartási ecetet használni, mert ez olcsó, hatékony és környezetbarát megoldás.
A víz keménységét döntően befolyásolja annak eredete. Azok a felszíni vizek, amelyek nem hegyi patakokból, hanem esővízből táplálkoznak, általában nagyon lágyak. Ez persze függ attól is, hogy milyen összetételű kőzetrétegeken halad át a víz.
Hazánkban a vezetékes víz mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, 95%-t a Föld mélyéből termelik ki.
A mély kutak vizeiben gyakran magas a kalciumsók mennyisége, a föld mélyebb rétegeivel való állandó érintkezés miatt.

A vezetékes víz Magyarországon többnyire közepesen kemény, néhol nagyon kemény.  Sajnos a reklámok rendkívüli mértékben eltúlozzák a kemény víz okozta problémákat, hogy ezzel a drága és sokszor nem környezetbarát, pl. maró, veszélyes anyagok vagy foszforsavat tartalmazó tisztítószerek, adalékanyagok vásárlását ösztönözzék. Az adalékanyagok sok esetben megoldást jelentenek, de léteznek alternatívák is. A mosógép esetében a havonta egyszer elvégzett 90 °C-os ecetes, üres mosás és a folyékony mosószer használata kielégítő megoldás.

A vízlágítás nemcsak kémiai módszerekkel, a sók csapadékként való kiválását elősegítő adalékokkal lehetséges. Számos esetben használnak ún. ioncserélőket, amelyeken áthalad a víz és a benne levő Ca- és Mg-ionok,  a szervezetünknek nagyon fontos ásványi anyagok cserélődnek nátrium-ionokká. A számos helyen reklámozott mágneses elven működő eszközök legfeljebb helyi védelmet nyújthatnak és nem garantálhatják pl. egy egész ház vízvezetékének vízkőmentességét. 

 Az ivóvízről

A közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzik.

A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől. Az előírások szerint az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ivóvíznek:

- színtelen, átlátszó:

a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet.

- szagtalan:

a kénhidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.

- kellemes ízű:

a tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vízet eredményeznek.

- kellemes hőfokú legyen:

a legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz.

- ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény:

a víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják.

Az ivóvíz nem tartalmazhat egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat.

A vizsgáló laboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit szennyeződés alkalmatlanná teszi, a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, fogbetegségeket okozhat. A vas - és mangán-szennyeződéseket levegőztetéssel, aktív szénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben az e-coli baktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk, ennek megszüntetésére vagy felforralják, vagy ultraibolya fénnyel besugározzák, vagy ózonizálják, klórozzák, vagy ezüst elektrókatadinezésével tisztítják meg a vizet.

Hazánkban a vízszolgáltató társaságok akkreditált (meghatározott időnként minősített) laboratóriumaiban a vízellátás teljes folyamatában rendszeresen vizsgálják a csapokból folyó víz minőséségét. Ha a vízvizsgálat során bármilyen egészséget veszélyeztető összetevő vonatkozásában probléma merül fel, azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket a fogyasztók biztonsága érdekében.

/Kiss Virág/

 

Igaz vagy nem igaz?

Megihatjuk-e a csapvizet?

Mi is az igazság? Ideje tiszta vizet öntenünk a pohárba.

A tudományos fejtegetésekkel, a desztillált víz élettani hatásaival nem kívánunk vitatkozni, nem tisztünk, de egy valamit védelmünkbe kell venni, hiszen a honlapunk célja az olvasók korrekt tájékoztatása. Ez pedig a poharunkba kerülő csapvíz. A csapvíz, mely a szervezetünk működéséhez nélkülözhetetlen, a legolcsóbb és a legellenőrzöttebb élelmiszer, amelynek litere a szolgáltatási területektől függően pár fillér csupán és ma Magyarországon már majdnem minden településen mindenki által elérhető és biztonsággal fogyasztható.

Egy természetgyógyászattal foglalkozó magazin egyik cikke következőket írja:

"Németországban végzett tanulmányok eredményei alapján elmondhatjuk, hogy azt a vizet, amely a csapból folyik, átlagosan már hét ember megitta előttünk! Bár a víz komoly tisztítóeljáráson megy keresztül, mire ismét a fogyasztókhoz ér, a belekerült gyógyszermaradványok mégsem távoznak belőle…

…..Az antibiotikumok jelenléte a felszíni vizekben nem kivételes jelenség, hanem általános állapot.”

Megtévesztők a sorok, mert Magyarországon a közüzemi vízszolgáltatók által a csapokba juttatott víz több mint 80%-a a föld mélyéből, kutakból

származik. Budapesten 1992 óta nem tisztítanak felszíni Duna vizet.

Nézzük meg például hazánk egyik legnagyobb vízszolgáltatóját.

A Fővárosi Vízművek Magyarország legnagyobb ivóvízgyűjtő területeivel rendelkezik; a fogyasztók által felhasznált víz 70 százalékát a szentendrei-szigeti vízbázisok adják, a többit zömében a Csepel-szigeti. A Szentendrei-sziget mind mennyiségi, mind minőségi adottságait tekintve kiemelkedő vízbázis-komplexum. Az itt kitermelhető víz ivóvíz-minőségű, fertőtlenítés után közvetlenül a vízhálózatba juttatható, további tisztításra nincs szükség. Tehát nem felszíni víz az előállított ivóvíz forrása és nincs szükség bonyolult tisztító eljárásokra.

A Szentendrei-sziget vízbázisai parti szűrésű vizet termelnek. A víz túlnyomó része a meder homokos-kavicsos üledékén történő természetes fizikai-biológiai szűrési folyamatok után érkezik meg a kutakba. A mederágyi kavicsréteg lehetővé teszi a folyóvíz vízadó rétegbe szivárgását, tisztítását, illetve mint szállító közeg szolgáltatja a termelő kutakig való vízáramlást.

A budapesti szolgáltató felelőssége nem kisebb, mint hogy 2 milliónál több lakost lásson el nap, mint nap egészséges ivóvízzel. Budapest Európa egyik legjobb minőségű ivóvízével büszkélkedhet és Magyarország többi vízszolgáltatója is kiváló minőségű ivóvizet szolgáltat.

A csapvíz biztonsággal fogyasztható.

A vízszolgáltatókat kormányrendelet kötelezi az ivóvízzel támasztott követelmények, határértékek betartására. Ez a 201/2001(X.25.) kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményéiről és az ellenőrzés rendjéről , mely már akkor az EU direktívák figyelembe vételével készült.Az Északdunántúli Vízmű Zrt. által szolgáltatott, 250 méter mély vízbányából kitermelt vízben az alábbi értékeket mérték:

Összetevő

Mért érték

Megengedett határérték

Magnézium

47 mg/liter

Nincs határérték

Kálcium

89 mg/liter

Nincs határérték

Szulfát

47 mg/liter

250 mg/liter

Nátrium

6,28 mg/liter

200 mg/liter

Kálium

1,50 mg/liter

Nincs határérték

Nitrit

0,01 mg/liter

0,1 mg/liter

Nitrát

1,6 mg/liter

50 mg/liter

Ammónium

0,02 mg/liter

0,20 mg/liter

Hidrogénkarbonát

470 mg/liter

Nincs határérték

Fluorid

0,17 mg/liter

1,5 mg/liter

Keménység

23,4 nK fok

35 nK fok

A VASIVÍZ Zrt. által szolgáltatott szombathelyi csapvíz minőségi mutatói:

Összetevő

Mért érték

Megengedett határérték

Vas

0,05 mg/liter

0,2 mg/liter

Mangán

0,03 mg/liter

0,05 mg/liter

Kalcium

90,8 mg/liter

Nincs határérték

Magnézium

29,6 mg/liter

Nincs határérték

Nátrium

10 mg/liter

200 mg/liter

Kálium

1,2 mg/liter

Nincs határérték

Arzén

0,8 mikrogrammg/liter

10 mikrogrammg/liter

Nitrit

0,01 mg/liter

0,5 mg/liter

Nitrát

10,5 mg/liter

50 mg/liter

Szulfát

28,2 mg/liter

250 mg/liter

Hidrogénkarbonát

363 mg/liter

Nincs határérték

Fluorid

0,11 mg/liter

1,5 mg/liter

Szelén

2,2 mikrogrammg/liter

10 mikrogrammg/liter

Keménység

19,7 nK fok

35 nK fok

   
   

A víz keménysége

Az ivóvíz élvezeti értékét és a mosáshoz használt víz hatékonyságát részben az ivóvíz keménysége, vagyis CaO (kalcium-oxid) mg /liter arány határozza meg.

Magyarországon a vízkeménységi adatok ismeretében nagyrészt kemény ill. közepesen kemény, míg a fővárosban túlnyomórészt közepes keménységű vízről beszélhetünk.

Itt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy minél keményebb a víz, annál jobb ízű. (Igaz, annál alkalmatlanabb a mosásra.)


Lágy: 130 CaO mg/liter alatt (13 nk fok)
Kemény: 230-300 CaO mg/liter között (23-30 nk fok)
Nagyon kemény: 300 CaO mg/liter felett (30 nk fok) agyis CaO (kalcium-oxid) mg/liter arány határozza meg.

A csapvízben lévő ásványi anyagokra az emberei szervezetnek a jó működéshez feltétlenül szüksége van:

Néhány vízben lévő ásványi anyag és szerepük az egészségvédelemben:

Magnézium: A szervezet valamennyi szövetében raktározódik. Elősegíti a hatékony enzimtermelést, szerepet játszik a fehérjék, nukleinsavak, zsírok, szénhidrátok anyagcseréjében, hozzájárul a csontok, a fogak és a fogíny épségéhez. Részt vesz a táplálék energiatartamának felszabadításában és a sejtfal védelmében. Szükséges az izmok működéséhez, elernyedéséhez valamint az egészséges idegi és szívműködéshez beleértve a szívizmot is. Csökkentheti a szívinfarktus kockázatát, mivel segíti a szívműködést és normalizálja a keringést. Csökkenti ill. normális értékre állítja be a koleszterinszintet. Nátrium: A klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a vérnyomás szabályozásában. Szükséges a szénhidrát-és fehérje anyagcseréhez, izomműködéshez. A sejtfalak nátriumsegítségével engedik be a véráramból a tápanyagokat a sejtbe, és a nátrium teszi lehetővé az izmok összehúzódását is. Nagy melegben, sportoláskor, nehéz fizikai munkavégzéskor feltétlenül pótolnunk kell az izzadséggal távozott nátriummennyiséget! Kalcium: A hajszálerek fokozott áteresztőképességét csökkenti, ami kedvező hatású az allergiás betegségeknél, hiánya a csontképződésben zavarokat okoz. A csont és a fogak építőanyaga, elősegíti a vas felszívódását és a véralvadást. Részt vesz az ideg- és az izomműködésben. Kálium: Gyulladáscsökkentő hatása kiemelkedő. A sejtek fontos alkotóeleme. Részt vesz a fehérjékből és zsírokból való energia felszabadításában, a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában, a savak és a lúgok egyensúlyban tartásával.
Vas: Életfontosságú elem, a hemoglobin és az enzimek alkotórésze. A vaskészlet jelentős része a hemoglobinban, míg kisseb része a májban, a lépben, a csontvelőben és az izmokban van. Elősegíti a növekedést, fokozza a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. Mangán: Számos enzim működésének beindításához nélkülözhetetlen, más enzimeknek pedig a létrehozásához szükséges  – ilyen a „szuperoxid-diszmutáz”, amely a káros
szabad gyökök felbontásával megelőzi a szívinfarktust és bizonyos típusú rákos folyamatokat. Mangánra van szükség a fehérjedús táplálékok hasznosításához, valamint a nemi hormonok termeléséhez is. Bór: A D3 vitamin képzésével a kalcium beépülését elősegítve a csontritkulás kezelésében előnyös. Klorid:  Fémekkel alkotott sói, például a nátrium-klorid a gyomorsav sósavának képződéséhez és a különböző enzimek aktiválásához nélkülözhetetlenek. Hidrogénkarbonát: Emeli a gyomornedv mennyiségét,elősegíti a vizelettel ürülő méreganyagok kiválasztását, megakadályozza a savtúltengést. Jód: Fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatok fenntartásában, a pajzsmirigy működésében. Nélkülözhetetlen a magzat méhen belüli fejlődéséhez. Szulfát: Elősegíti az emésztést. Lítium: Hiánya hatással van a szívrendszeri megbetegedések kialakulására. Jelenléte pozitívan befolyásolja a pszichés állapotot. Fluorid: Kis mennyiségben megakadályozza a fogszuvasodást. Szelén: Megakadályozza vagy legalábbis lassítja a szövetek öregedését. Közömbösíti néhány rákkeltő anyag hatását, és védelmet nyújt bizonyos daganatos megbetegedésekkel szemben.

Az ásványi anyagok egyrésze, ha a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben kerül a szervezetbe, akkor betegséget okozhat.

A vízi közművek akkreditált laboratóriumaiban - az ország szinte minden részén - évente sokezer vízmintát elemeznek, és fizikai, kémiai, mikrobiológiai, bakteriológia, radiológiai jellemzői alapján minősítik. Amennyiben szükséges, akkor azonnali intézkedéseket tesznek és a kifogásolt kutat azonnal kikapcsolják az ellátó rendszerből.

Néhány szép csomagolású ásványvízben az ivóvízszabványnál magasabb értékben találunk ásványi anyagokat.(pld magas a fluoridtartalmuk)

Nézzük meg, mi a helyzet a desztillált vízzel!

A desztillálás során forralás, párologtatás, lecsapódtatás útján hoznak létre tökéletesen tisztított H2O- t.

A desztillált víz nem természetes víz az emberi szervezet számára, benne nincsenek ásványi anyagok, pl. a nagyon fontos kálium ionjai, vagy jód, stb. Folyamatos desztillált víz fogyasztása esetén „kimosódnak” a szervezetbe beépült ásványi anyagok.

.Most lássuk, mit mond a desztillált vízről az ÁNTSZ?

Veszélyes lehet a desztillált víz fogyasztása?

Igen, sőt akár az életveszélyes állapotot jelentő, úgynevezett vízmérgezés is előfordulhat.

Nagyfokú izzadás esetén a szervezet a kiválasztott vízzel együtt, jelentős mennyiségű ásványi sót veszít. A desztillált vízzel történő folyadékpótlás ilyenkor „só bevitel hiányában” a szervezet ionegyensúlyának gyors felborulásához, gyengeséghez, fáradtsághoz, fejfájáshoz, majd izomgörcsökhöz, szívritmus zavarokhoz, akár szívmegálláshoz és halálhoz vezethet.

Kevésbé drámaian, de ugyancsak az ionegyensúly felborulásával károsítja a szervezetet, az úgynevezett desztillált vizes böjt. Természetesen a desztillált víz akár évekig tartó fogyasztása sem jelenthet egészségügyi kockázatot, ha közben az ásványi anyagoknak a táplálékkal történő megfelelő beviteléről is gondoskodunk, azonban ilyenkor figyelembe kell venni, hogy a különböző ásványok felszívódása a folyékony, a szilárd halmazállapotú táplálékból, valamint a tablettákból, drazsékból nem azonos módon, időben és mennyiségben játszódik le.

A felszívódással kapcsolatos ismeretek híján a vízből hiányzó anyagok pótlása optimálisan nem mindig oldható meg.

Milyen egyéb egészségügyi problémákat okozhat a desztillált, illetve az egyes ásványi anyagokban szegény víz tartós fogyasztása?

Számos népegészségügyi tanulmány alapján igazoltnak tekinthető, hogy a kis keménységű, azaz kalciumban és magnéziumban szegény ivóvíz fogyasztása mellett nő a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási valószínűsége. Ezen felül, élvezeti érték szempontjából sem elhanyagolható a megfelelő ásványi anyagtartalmú ivóvíz előnye a desztillált vízhez képest. A desztillált víz íztelen, mint ahogy a szubjektív szomjúságérzést sem oltja kellően. Igaz, ilyen tekintetben ugyancsak hátrányos a túl nagy ásványi anyag tartalmú vizek fogyasztása is (kellemetlen íz, főzésre alkalmatlanság).

-----


Az üzletekben általában háromféle palackozott víz kapható: ásványvíz (szénsavas és szénsavmentes), normál csapvíz (általában szénsavas) és egyes helyeken szűrt, illetve desztillált vizet is árulnak. Ezek közül csak a desztillált víznél várható el, hogy pontosan olyan legyen, amilyennek hirdetik — vagyis tiszta. Hatósági előírások szabályozzák, milyenek lehetnek a palackozott ivóvizek. Egyrészt igaz, hogy sok palackozott víz minősége felülmúlja a követelményeket, másrészt viszont ezek gyakorlatilag megegyeznek a csapvízre vonatkozó elvárásokkal.(csak jóval drágább, mint az otthoni csapból kifolyó) Továbbá ne feledjük, hogy a víz "jó oldószer", vagyis képes más anyagot feloldani. Ha a vizet rossz minőségű műanyag palackokban tárolják, a víz kilúgozza és feloldja ezt a műanyagot, ami hatással lesz az ízére és a minőségére is. Mivel a lejárati dátumot ritkán nézzük meg, általában fogalmunk sincs, mikor töltötték a vizet a palackba, és mennyi ideje áll ott a polcon. Minél tovább tárolják, annál nagyobb az esély, hogy műanyag kerül a vízbe.

Utánajártunk, mi is a helyzet a boltban kapható desztillált vizekkel.

A véletlen úgy hozta, hogy először több olyan gyógyszertárat kerestünk fel, ahol értetlenül néztek, ránk- nem árusítanak, kizárólag saját használatra tartanak csak desztillált vizet. Végül, gyógyszertári próbálkozásainkat siker koronázta, találtunk néhány nagyobb patikát, ahol árusítanak ilyen vizet. A megkérdezett helyeken két- literes kiszerelésben lehet kapni 460 - 500 Ft/palack áron.

Gondolják tehát végig; egy liter desztillált víz kb. ezerszer annyiba kerül, mint amit otthon fizetünk, ha kinyitjuk a vízcsapot.

Tehát buzdítunk mindenkit, bátran igyon csapvizet!

Miért csapvizet?

Azért, mert számos, a szervezetünk számára szükséges ion, nyomelem található a csapvízben.

Azért, mert üdít, frissít, a legjobb szomjoltó;

Azért, mert könnyen hozzáférhető;

Azért, mert elérhető áron megkaphatjuk;

Azért, mert biztonsággal fogyasztható;

Azért, mert ellentétben az üdítőkkel nem hizlal;

Azért, mert víz az élet.

Az egyetlen hiba, amit elkövethetünk, ha nem iszunk belőle eleget, legalább napi 1, 5-2 litert

/Deákné Hajdú Margit/

Ányos József:  Milyen vizet igyunk?

  Víziközmű szolgáltatással foglalkozóként nem szeretnék mélyebben elmerülni az orvostudomány rejtelmeibe, de mint laikus olvasónak is meghökkentő a desztillált víz ivására való serkentés. Egy kicsit utána nézve, az interneten is lehet erről olvasni, bár ott nem általános jellegű fogyasztását, hanem kúraként való alkalmazását javasolják, sokkal kisebb mennyiségben és fokozatokban, mint ahogy egy természetgyógyászattal foglalkozó újságban olvasható. Ha utána nézünk az ozmózis jelenség mechanizmusának, zavar keletkezhet bennünk, hogy akkor a desztillált víz mit is okozhat a szervezetünkben? Mindenesetre talán a legfontosabb információ az egész írásban az, ami a végén van: mielőtt desztilláltvíz-kúrába kezd, egyeztessen orvosával, természetgyógyászával!

"A megdöbbentő igazság a vízről"

  A vizekben lévő ásványi sók egyértelműen egészségkárósítónak vannak beállítva, függetlenül az ásványi sók mennyiségétől. A tendenciózus negatív beállítás nyomon követhető a vezetékes víz kárára, mert csak a csapvízből fogyasztott ásványi anyagról állítja, hogy káros. Ugyanakkor a hazai és európai előírások, paraméterek tekintetében az egyik meghatározó különbség a vezetékes, és az ásvány között, az ásványi anyag tartalom, ami természetesen az ásványvíztől elvárt, hogy meghaladja az 500 mg/litert
   
"Patika a csapból"

  Az egészséges életre, az életminőség javítására vágyó olvasó számára sokkoló az írás, és nem korrekt abban a tekintetben, hogy egy  németországi vizsgálat eredményét olyan színben tünteti fel, mintha ez Magyarországon is igaz lenne, csak éppen itthon ezzel még nem foglalkozott senki. Nagyon lényeges különbség, amit jó lett volna bemutatni, hogy Magyarországon döntő többségében rétegvizekből állítanak elő ivóvizet, amely mélységi kutak sokkal nagyobb védettséggel rendelkeznek, mint a felszíni vizek, ill. a talajvizek. A rétegvíz-készlet feletti talajrétegek vízzáró képessége, a különböző talajrétegek természetes szűrőképessége megakadályozza a gyógyszermaradványok lejutását, ezért nem található sehol a világon arra vonatkozó publikált tanulmány, amely rétegvizekben kimutatható gyógyszermaradványról számolt volna be.

"Vízválasztó"

  Az újság érdekes választékot kínál az olvasónak, mert a korábbi cikkben annak az állításnak adtak helyt, hogy a szervetlen ásványi sók nem épülnek be a szervezetünkbe, sőt káros is az érfalakra, Ebben a cikkben pedig az ásványi-anyag tartalmú ásványvizek ivására buzdító beszélgetés rögzítettek. Az ásványvizek hivatásos patrónusa azonban röviden lezárja a vitát:
 „Valószínűleg, mind a két álláspontban van igazság, de kétségtelen, hogy az ásványvízzel bevitt értékes anyagok hasznosak a szervezetnek.”

  Ebben az az érdekes, hogy egy dilemmát így le lehet zárni kétfajta konkurens palackozott termék között (desztilláltvíz-ásványvíz), akik egyben azért maximálisan egyet tudnak érteni: Bármit fogyasszunk, csak csapvizet ne!
 
  De jó lenne, ha néha objektív adatok alapján, és nemcsak egy szimpla kijelentéssel elgondolkodtatnánk az olvasót, hogy a vezetékes víz is ajánlható ivási célokra.
A vezetékes ivóvíz  az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszeri termék., legalábbolyan szigorúan vizsgált, mint az ásványvíz!

  Sok helyen elvégzett vaktesztek bizonyítják, hogy ízleléssel a fogyasztók döntő hányada nem képes megkülönböztetni a vezetékes és palackozott vizet egymástól.

 Hiteles vizsgálatok bizonyítják, hogy a polcokról levett ásványvizek összetevői eltérnek a címkéken feltüntetett mértéktől, és bizony nem ritka a mikrobiológiai kifogásoltság sem.

   A vezetékes ivóvíz szolgáltatók soha nem törekedtek arra, hogy piaci harcot kezdjenek az ásványvíz piac szegmensének a visszaszerzésére, mert nincs értelme napi ~100-110 liter/fő vezetékes vízfogyasztás mellett évi 70-80 liter/fő ásványvíz fogyasztási piacot ostromolni. Meg sem tehetjük, mert a fogyasztók nem ismernék el a hathatós reklámozás költségét a vízdíjban, amit ellenben bőségesen megfizetnek az ásványvíz árában.

   Szakmánknak csak azért, és abban az esetben kell hallatni hangját, amikor mások a saját termékük forgalmának növelése céljából, a mi termékünket, szolgáltatásunkat negatív színben állítják be, ezzel jelentősen rontják termékünk, szolgáltatásunk társadalmi elismertségét.
Bizonyára van nagyon sok olyan ember is a vízművesek között, akik isznak ásványvizet, sőt magam is szoktam fogyasztani, de csak akkor és ott, amikor arra szükség van, tehát nem mondjuk azt, hogy nincs helye az ásványvíznek.

    Vannak még egyéb szempontok is, amiken érdemes lenne elgondolkodni az olvasóknak. Az ásványvizek legolcsóbb kategóriája, amiből azért tömegesen vásárolnak, kb 60 Ft literenként. A magyarországi víziközmű szolgáltatás átlagdíja a szennyvízelvezetést is beleszámolva:  bruttó 600 Ft köbmétereként, ami azt jelenti, hogy a csap megnyitásával literenként  0,60 Ft-ért,  kapható meg az ivásra alkalmas víz.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 60 filléres árban, annak elfogyasztása után keletkező szennyvizek többfokozatú  megtisztítása is benne foglaltatik.Kérdések melyekre van-e válasz?

Az ásványvizek elfogyasztása után keletkezik szennyvíz?

Az ásványvízzel bevett gyógyszer maradványa, nem kerül ki szennyvízként a csatornába?

Szoktak-e a háziasszonyok vasárnapi húslevest ásványvízzel főzni?


De nézzük a két termék „környezeti lábnyomát” azaz a környezetünkre gyakorolt hatását.

  A vezetékes vizet csővezetéken szállítjuk, minden fogyasztóhoz, gyakorlatilag a felhasználás helyére.
Az ásványvizeket az előállítás helyén csomagolni kell (eldobható műanyag, üveg), az előállítás helyéről járművekkel (üzemanyag, kipufogógáz) el kell juttatni a kereskedelmi egységekhez. A fogyasztónak el kell mennie érte általában járművel (üzemanyag, kipufogógáz) otthon az üres csomagolóanyagtól meg kell válnia (szemétdíj) A hulladékot össze kell gyűjteni, ártalmatlanítani, esetleg hasznosítani kell (energia bevitel)
 
  Azt hiszem ezt ritkán gondoljuk végig, és nem mérlegeljük, hogy életminőségünk javítása érdekében tett lépésünk, milyen hatással is van környezetünkre, amelyben jól akarunk élni.
Vagy csak magunkra gondolunk?
Lehetünk-e a környezetünkben csak magunk?
Jó úton járunk-e a fenntartható fejlődés göröngyös útján? 
Hagynak-e gondolkodni minket a szüntelenül bombázó reklámok?

             Ányos József
     a Debreceni Vízmű Zrt.
          korábbi vezérigazgatója

Újabb palackos vizek minősége kifogásolható

A Heves Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hatósága eljárást indított a csányi székhelyű AQUE-PET Kft. ellen,

mivel megállapították, hogy a cég által előállított kizárólag a Lidl  által forgalmazott kétliteres Saguaro Pannon-Aqua  

szénsavmentes ásványvíz, illetve a szintén kétliteres SPAR üzletekben árult  S-Budget szénsavas ásványvíz egészségre káros baktériummal szennyezett.

Az érintett palackos vizeket kivonják a forgalomból - tette közzé a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A csapokból folyó vizet az országban folyamatosan, akkreditált laboratóriumokban ellenőrzik.  

Az ivóvíz az elsőszámú élelmiszerünk. Minden zöldség-gyümölcs termesztéséhez,  állati eredetű élelmiszer,   

főtt és sütött ételek előállításához döntően a víziközművek által szolgáltatott vezetékes vizet használjuk.

A csapvíz - néhány apró települést kivéve - tiszta, egészséges, üdít, frissít.

A víziközmű szolgáltatók munkatársai - közel húszezer ember - a  közüzemi vízellátás minden

fázisában szigorú előírásokat betartva ügyelnek arra, hogy  a csapvizet hazánkban bárki biztonsággal fogyaszthassa.

 

 

                                                                                                    A csalók csak jönnek, jönnek

Az utóbbi időben egyre több fogyasztó tájékoztatta   vízszolgáltatója illetékesét, hogy az ivóvíz minőségét megkérdőjelező telefonhívást kapott. Egy megnyerő modorú férfi vagy hölgy vízvizsgálattal egybekötött találkozót kér,  ilyenkor nagy valószínűséggel, víztisztító berendezést forgalmazó ügynökök szeretnének bemutatót tartani az általuk kiszemelt áldozatoknak.                                                                                                                                                                                                                                                                                                          

 A karácsonyi ajándékvásárlás időszakában várhatóan megint elharapózik a hazugságokkal és szemfényvesztésekkel, főként idősebb és más tájékozatlan emberek hiszékenységét kihasználó ál-szakemberek tevékenysége, akik csodát tévő víztisztító berendezéseket mutatnak be és árusítanak. A legújabb trükk, hogy egy egyszerű készüléket helyeznek a csapvízbe, amiből "csodák csodájára" hihetetlen gyorsan kiválik a "rengeteg káros szennyező anyag" vörösesbarna iszap formájában. Ezután desztillált vízbe, vagy a csoda-víztiszító által "megtisztított" vízbe  helyezve a készüléket, szemmel láthatóan nem történik semmi. Ezzel az átveréssel  a víztisztító berendezések forgalmazói, ügynökei sok-sok tájékozatlan embert becsapva ösztönöznek vásárlásra.  Az átveréshez használt eszköz egy elektrolizáló készülék, ami működhet elemmel, de 230V-os hálózatról is. Lényeges, hogy két kinyúló fém elektródája közül az anód vasból vagy vasötvözetből legyen, a katód lehet pl. alumínium. A folyamat, amitől megzavarosodik a víz, egy egyszerű elektrolízis. Ha az elektródákat a csapvízbe merítjük, akkor a benne lévő pozitív és negatív ionok (csapvíz esetén ásványi anyagokból származó ionok, pl. kalcium, magnézium, nátrium, fluorid, szulfát, stb. és a víz saját ionjai, hidrogén- és hidroxid-ionok) mind-mind a nekik ellentétes töltésű elektróda felé mozognak. A víz saját ionjaiból az alumínium-katódon hidrogén, a vas-anódon oxigén fejlődik. A vas-anódon fejlődő oxigén azonnal oxidálja az anód anyagát, vörösbarna vasoxid keletkezik (esetleg, ha a vasötvözet nikkelt is tartalmaz, akkor zöldes iszap válik le), ami az ionok áramlása miatt gomolyogva belekeveredik a vízbe.  Tehát a vörös zavaros anyag nem a vízből származik, hanem az anód anyagából!  A trükk még hihetőbb, amikor a csapvíz megzavarosodása után bemutatják, hogy desztillált vízbe vagy a "csoda-tisztítóval" kezelt vízbe bemerítve az elektrolizáló készüléket, nincs zavarosodás, és a "szakember" részéről mindjárt jön is az indoklás: "mert ezek a vizek tiszták"! Erre is van alapvető fizikai magyarázat: az elektrolízis egyik alapfeltétele, hogy a folyadék, amibe az elektródákat bemerítjük, vezesse az áramot. Azok a folyadékok vezetik az áramot, amelyek oldott ásványi ionokat tartalmaznak, így pl. a csapvíz, ásványvíz igen, de a desztillált víz és egyes "csoda-tisztítóval" kezelt vizek nem, ezért az utóbbiak nem is elektrolizálhatók szemmel látható mértékben. Ha az ügynöknek sikerül elhitetni a valótlanságot, egy-egy eladott berendezés után több tízezres jutalék üti a markát. A vízszolgáltatók szeretnék megelőzni, hogy bárkit becsapjanak.  Nemrég a HVG nyolc különböző víztisztító berendezés vizsgálata után megállapította, hogy hét készülékben elszaporodhatnak a káros baktériumok. Megállapították, hogy ezek a berendezések többségében kifejezetten rontják a csapokból folyó víz  minőségét, melyet  az akkreditált vízminőség-vizsgáló laboratóriumokban folyamatosan ellenőriznek. A csapvíz hazánkban - néhány kisebb települést kivéve tiszta -, egészséges, bátran fogyasztható. 

/Forrás: Zalavíz, Pannon-víz/

 
 
 
  ,
szennyvíztisztító telepeket kellett létesíteni, továbbá a korábbi elmaradott technológiájú tisztítóüzemek felújítása, is szükségessé vált. A mérgező szennyvíz Buda nagy részén 2011-ig még tisztítatlanul folyt a Dunába ?és több fővárosi kerületben pöcegödrökből szivárogva szennyezte környezetünket.
 
 

 

 

Egy kérdés  ?  egy válasz ?

Mai kérdésünk:

Miért fizetünk jóval többet a szennyvíz elvezetéséért, mint az ivóvízért?

 Ennek oka egyrészt, hogy sokkal bonyolultabb, összetettebb feladat megtisztítani, ártalmatlanítva vissza juttatni a természetbe a vegyszerekkel teli elhasznált vizet, mint a földfelszín alól kitermelt vizet kezelni, házhoz szállítani;  másrészt, amíg a múlt században kiépültek a vízellátó rendszerek, a csatornázás, szennyvíztisztítás az ország jelentős részén elmaradt. Csatornacsöveket kellett fektetni, szennyvízátemelőket

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

 

 

 

 


 
 
artalom

 Veszélyben az Alföld vizei?

Ami világviszonylatban egy fokos melegedés, az nálun
k 1,5-2 fokot is jelent. A szárazodás a nyári időszakban folytatódik, különösen érintve az Alföld, az Alpokalja és a Dél-Dunántúl területeit. A vizes élőhelyek átalakulása miatt számos, vízhez kötött életmódot folytató növény- és állatfaj fennmaradása kerül veszélybe, nem beszélve az ivóvízellátásról és az öntözésről.

A vízgazdálkodás jelenlegi eszközei nem biztos, hogy elegendőek lesznek az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére. A WWF Magyarország rendkívül fontosnak tartja a kibocsátás csökkentésen túl az alkalmazkodásra való felkészülést, Magyarország klímaváltozásra való felkészülése során a most folyó és 2009 végén záruló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben az ehhez szükséges átfogó intézkedések megtervezésének is most van itt az ideje.

Hortobágy eső után (fotó: MTI)

Hortobágy eső után (fotó: MTI)



A Tisza és az Alföld esetében komplex megoldást kell találni mind az árvizek és a nyári aszályok okozta kár csökkentésére, mind pedig a folyó és a folyómenti területek ökológiai állapotának javítására. Tározók és nagy költségű töltésrendszerek építése nélkül, a tiszai Alföld természetes mélyedéseiben biztonságosan tárolható a Tisza és mellékfolyói tavaszi víztöbblete - véli a WWF Magyarország.

A vízellátás biztonságának növelése a jövőben kulcsfontosságú lesz hazánkban, különösen a korábbi emberi beavatkozások okozta, szárazodást mutató területeken. Az Alföld természetes medencéiben való vízelhelyezés hatékonyan csökkenti az árvízszintet, és kétszer annyi vizet tárolhatnánk így, mint a VTT mesterséges tározóiban. Nem beszélve arról, hogy ennek a megoldásnak a beruházásigénye is sokkal kedvezőbb. A cél olyan komplex megoldás kidolgozása, amely ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból is kedvező - javasolja a természetvédő szervezet a Klímaváltozási Kormányközi Testület jelentésére hivatkozva.

Aszály, árvíz, ivóvíz-gond várható Magyarországon - HVG

"A Kárpát-medencében, s így Magyarországon az éghajlat mediterrán irányba tolódik. Ez azt jelenti, hogy a csapadék éves átlaga csökken. Kevesebb vizünk lesz majd, ám ez úgy következik be, hogy télen a csapadék mennyisége több lesz, nyáron pedig lényegesen kevesebb. Növekednek a szélsőségek" - mondta Somlyódy László. Magyarázata szerint növekszik az árvizek gyakorisága, például a Tisza völgyében. Növekszik az aszályok gyakorisága és súlyossága is. Különösen komolyak lehetnek a gondok olyan területeken, ahol ma is jellemző az aszály előfordulása, így a Duna-Tisza-közén, vagy az Alföldön.

A gátakon a lopás az úr - Borsod-Abaúj-Zemplén - Friss hírek 

  www.uveghaz.com

Klímaváltozás és vízgazdálkodás

A klímaváltozás egyik legsúlyosabban érintett területe a vízgazdálkodás. Megváltozhat a csapadék idobeli és térbeli eloszlása és ennek következtében a folyók vízjárása, árhullámai. Veszélybe kerülhetnek az ivóvízbázisok. A legutóbbi Ökotech kiállítás egyik szakmai napján éppen a klímaváltozás vízbázisokra gyakorolt hatásairól beszéltek az eloadók. Az éghajlatváltozás a vízforgalomban rövid és hosszú távú változásokat indít el, valamint megváltoztatja a csapadék térbeli eloszlását is. A rövid távú változások következményei az aszályok és árvizek gyakoribbá válása. A csapadék egyenlotlen eloszlása hosszútávon a talajvízkészleteket is befolyásolja. Ezáltal a klímaváltozás veszélyezteti az ivóvíz-készletünket, és a mezogazdaság számára is fennakadásokat okozhat, hosszabb távon megváltozhat a természetes növénytakaró is.A csapadék klímánk fontos összetevoje. A magas szélességeken és néhány trópusi területen a klímamodellek eredményei szerint csapadék-növekedés várható, egyes szubtrópusi területeken és az alacsonyabb szélességeken pedig csökkenés. Az IPCC (ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete) jelentése szerint, a legújabb modell-futtatások szerint, a század közepére a sarkok közelében és a trópusokon a heves esozések következtében a folyók átlagos vízhozama és a felhasználható víz mennyisége 10-40 százalékkal fog noni, de ezzel együtt no a veszélyes árvizek kockázata is. 10-30 százalékos vízmennyiség-csökkenés várható a közepes szélességek már amúgy is szárazabb területein, és a szubtrópusi területeken. Ezért valószínu, hogy az aszály sújtotta területek mérete is noni fog.A világnak alkalmazkodnia kell a változó idojárási feltételekhez, a változó vízkészletekhez, a klímaváltozásokhoz, amelyek valószínuleg az extrém idojárási eseményekkel is kapcsolatban állnak. A vízügyi szakembereknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy az extrém idojárási események nehogy katasztrófába torkolljanak.A vízgazdálkodással foglalkozó szakembereknek figyelembe kell venniük az évszakos elorejelzésektol kezdve, a klíma elorejelzéseken át minden rendelkezésre álló információt a jövobeli vízgazdálkodási beruházásokhoz. A klímakutatóknak és a meteorológusoknak is segíteniük kell a minél hatékonyabb vízgazdálkodási tervezet elkészítését. Az elorevetített klímaváltozásokhoz mindenképpen el kell kezdeni az alkalmazkodást, még akkor is, ha ezek az elorejelzések ma még pontatlanok. A Magyar Víziközmu Szövetség az idei nyáron külön vizsgálta, hogy a nagy forróság milyen hatást gyakorol a víziközmu szolgáltatásra. Július közepétol a hónap végéig tartó idoszakban 41 szolgáltató adatait gyujtötték össze és elemezték a szakemberek. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy július 16-ától már megfigyelheto volt egy 20 százalékos fogyasztási többlet, ami 20-án, illetve 21-én tetozött 38 százalékkal. Ez a 38 százalékos többletfogyasztás nem volt gondtalan minden szolgáltató számára ? mondta eloadásában Ányos József, a MaVíz elnöke. A 80-as évekhez képest országos szinten 30-40 százalékkal csökkent a vízfogyasztás, ma már a víziközmuvek sok esetben túlméretezettnek bizonyulnak. Éppen ezért a fejlesztések a mai igényeknek megfeleloen történnek, ezért fordulhatott elo, hogy a fent említett idoszakban különféle problémák ? nyomáscsökkenés, csotörések megszaporodása, illetve a locsolásra fordítható víz korlátozása ? jelentkeztek.Ányos József kiemelte: ez a felmérés is rávilágított arra, hogy érdemes lenne megfontolni a csapadékvíz locsolási célra való felhasználásának lehetoségét, legalább is az idei nyárhoz hasonló kánikulai idoszakban.A MaVíz elnöke szerint azt is szükséges vizsgálni, hogy a klímaváltozás miatt lesz-e elég vizünk, továbbá, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a vízbázisainkra. Hazánknak helyzeti elonye van Nyugat-Európához képest vízbeszerzési források és vízminoség tekintetében. Magyarországon dönto mértékben rétegvizekbol történik az ivóvíz eloállítása, illetve kisebb mértékben felszíni vizekbol és ebben az esetben is meghatározó mértékben partiszurésu kutakból nyerjük az ivóvizet. A klímaváltozás azonban mindkét vízforrásra negatív hatást gyakorolhat. Éppen ezért rendkívül fontos lenne gondoskodni a vizek helyben tartásáról, tárolásáról annak érdekében, hogy a jövoben elkerülje az ország az esetlegesen eloforduló vízmennyiségi problémákat.




Vízkészletek

Vízkészletnek a társadalom számára hozzáférhető és igénybe vehető vizeket tekintjük. A vízkészlettel való gazdálkodás alatt ma már nem csak a gazdasági célú felhasználók közötti elosztást értjük, hanem a vízkörforgás elemei közötti arányok figyelembe vételét, az ökológiai igények kielégítését, és a lehető legtöbb természeti és társadalmi kölcsönhatás szerinti szabályozást a vízgyűjtő egész területén. A vízkészletek fajtái A hazai vízkészlet-gazdálkodási gyakorlatban két fő egysége bontjuk vízkészletet: felszíni és felszín alatti vizekre. Felszíni vizek:

  •  
    • Állóvizek: természetes tavak, holtágak, vízállásos területek, mesterséges tavak, tározók, bányatavak
    • Vízfolyások: folyamok, folyók, kisvízfolyások, időszakos vízfolyások
    • Csatornák: belvíz-, csapadékvíz-, szennyvíz-, öntözővíz-csatornák, stb.

Felszín alatti vizek
  •  
    • Talajvíz
    • Rétegvíz: hideg rétegvíz, meleg rétegvíz, (termál-, gyógyvíz)
    • Karszt és hasadék-víz: hideg karsztvíz, meleg karsztvíz (termál-, gyógyvíz
 Felhasználható vízkészletnek csak azt a vízhozamot tekinthetjük, amely tartósan és nagy biztonsággal a kritikus nyári időszakban is kivehető a mederbőlA magyar vízgazdálkodás tevékenységi körébe tartozik a vízkárelhárítás, a vízkészlet-gazdálkodás, a vízellátás, szennyvízelvezetés és - tisztítás állami feladatainak végrehajtása. A Magyar Köztársaságnak, mint az EU tagjának, fontos feladata az EU Víz Keretirányelv végrehajtása. Az EU Víz Keretirányelve Az EU Víz Keretirányelve (2000. december 22.) szerint meg kell akadályozni vizek állapotának romlását, illetve meghatározott időn belül (általában 15 év alatt) el kell érni a vizek “jó állapotát ”; amely a természeteshez közeli ökológia állapotot és határértékek szerint szabályozott vízminőségi állapotot jelent. További fontos kritérium, a vízzel kapcsolatos szolgáltatások megtérülésének elve és a szennyező fizet elv betartása. A Keretirányelv vízgyűjtő gazdálkodási terv kidolgozását írja elő 2009-ig. Magyarországnak a többi érdekelttel együtt a Duna vízgyűjtő tervét kell elkészíteni, majd az abban meghatározott feladatokat 2015-ig teljesíteni. A vízkészletek és a vízigények viszonya Vízmérleg A vízkészletek és vízhasználatok viszonyát, a pillanatnyi helyzetét a vízmérleg mutatja meg. A vízmérleg nem csak a vízjogi engedéllyel már lekötött gazdasági célú vízhasználatokat veszi figyelembe, hanem azt is, hogy a vízkészletek egy meghatározott részét a meder és környezete ökológia igénye szerint természetes állapotban kell fenntartani. VízhasználatokA vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15§ hat vízhasználatot ismertet, és vízhiány esetére egyben a kielégítés sorrendjét is megadja.
  •  
    • Létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófa elhárítási
    • Gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó
    • Állattartási, haltenyésztési
    • Természetvédelmi
    • Gazdasági
    • Egyéb (sport, üdülés, fürdés, stb.)
 Vízkészlet járulék  A vízkészletekkel való gazdálkodás sajátos eszköze a vízkészlet járulék, amit adó módjára kell megfizetni. A járulék mértéke függ a vízkészlet és a vízhasználat fajtájától is. Az értékesebb – általában jobb minőségű és kisebb mennyiségű - vízkészlet díja magasabb. Ezen belül kedvezőbb díjszorzót vesznek figyelembe a közcélú és mezőgazdasági vízhasználatoknál, mint az egyéb gazdasági célúnál. A járulék vízgazdálkodási szerepe, hogy víztakarékosságra ösztönözzön, és érvényt szerezzen a vízkészletek minőség és mennyiség szerint megkülönböztetésének  A vízkészlet járulék arra szolgál, hogy megóvjuk a vízkészleteinket, azonban a hazánkban hatályos díj mértéke – még nemzetközi összehasonlításban is – alacsony, így nem ösztönöz takarékosságra. A fogyasztó által fizetett vízdíj tartalmazza a vízkészlet járulékot és a kúttól a csapig tartó infrastruktúra beruházási, fenntartási és működtetési költségeinek egy részét (ideális esetben az egészet, de jelenleg nálunk ezt senki sem fizeti meg teljes mértékben). Hazánkban egy köbméter víz díja a szolgáltatóktól függően 200–400 forint között mozog. Ebből jelenleg 3-4 forint a vízkészlet járulék. A vízkészlet-gazdálkodás szerves részét képezi a vízminőség védelme is.A vízben lévő különböző anyagok, elemek, vegyületek stb. csak egy bizonyos mennyiségi felett (határérték) jelentenek szennyezést, hiszen nagy részük természetes úton kerül bele, és az egészségre nem is káros. A védelem egyik fő eszköze tehát azon határértékek megállapítása, amelyeknél a vízben lévő anyagok még nem rontják a víz használati értékét.
Jellemzők
Megjelenés dátuma: 2003.11.14 Megjelenés helye: Népszabadság Témakör: Vízkészletek

Veszélyben a vízkészletek

Európa vízkészletei komoly veszélyben vannak, amelynek oka részben a túlzott vízfelhasználás, részben a szennyezés – jelentette be a WWF egy közzétett beszámolóban. A nemzetközi környezetvédő szervezet 23 országban, így hazánkban is végzett felméréseken alapuló tanulmánya Olaszországot, Görögországot és Spanyolországot sorolta a vízzel legrosszabbul gazdálkodó országok közé, míg Belgiumot, Finnországot és Svédországot találta a legjobbaknak.

A felmérésben részt vevő országok 60 százalékánál hatástalanok az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások által okozott vízfogyasztási problémák kezelésére kidolgozott stratégiák. Így például Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban is a hatóságok inkább a további vízutánpótlást keresik, mintsem a takarékosabb felhasználást ösztönöznék. A nagy mennyiségű vízfogyasztáshoz az is hozzájárul, hogy ezekben az országokban a gazdák nem fizetnek az öntözés során elhasznált vízért.  

  /Deákné Hajdú Margit/

  vizinform@vizinform.hu

 www.uveghaz.com







  Facebook

Hírek

Felhasználónév

Jelszó






BÁCSVÍZ Víz és Csatornaszolgáltató Zrt.
www.bacsviz.hu


Bakonykarszt Zrt.
www.bakonykarszt.hu


Duna-Kút Víziközmű Építő és Szolgáltató Kft.
www.dunakut.hu


Üvegház2001
www.uveghaz.com


HAWLE
www.hawle.hu


VKDSZSZ
www.vkdszsz.hu


Interex-Waga Kft.
http://www.interex-waga.hu/


Hangmester.hu
www.hangmester.hu






Hőtérkép
Hőtérkép
Felhőkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu